Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1942-1943 (HU-ELTEL 1.a.2.)

1943.08.31. VIII. rendes ülés - 07. Dr. Romhányi József gyermekklinikai tanársegéd fegyelmi ügye

ne, nyugodt nézése és viselkedése ad­tak okot arra a megállapításra, hogy életveszély nem forog fenn, Idevágólag merőben szakkérdés, hogy vájjon adva van-e a lehetőség a helyes diagnózis­ra már ilyen rövid tartamú, szinte fu­tólagos megfigyelés alapján is vagy sem ? Az Orvosi Kamara megállapitása szerint igen. Panaszos ugyan azt ál­lítja, hogy nem, mert a távolálló or­vos a gyermek letakart arcát nem is láthatta, felesége, mint felhívott és nem érdektelen tanú az esetre pontosan nem emlékszik. SOMOGYI BEATA ápolónő- vér viszont határozottan azt állítja, hogy a gyermek arcáról éppen ő és ép­pen azért libbentette fél a takarót, hogy az orvos a gyermeket megfigyel­hesse. Mindezek alapján és ele­gendő bizonyiték hiányában a fegyelmi vétség valószinüsitésének lehetősége is elesik, miért is a Tanácsnak a ren­delkező rész értelmében kellett hatá­roznia. E határozatának meghoza­talánál azonban az Egyetemi Tanács nem hunyhatott szemet a klinikai élet­rend és hivatásteljesitás némely kifo­gásolására és okot adható jelensége fe­lett. A felmerült konkrét eset is némi jóakarattal és előzékenységgel barátsá­gosan és minaen érdekeltet egyaránt megnyugtatóan lett volna a fennálló szabályok minden sérelme nélkül elin­tézhető. Az orvosi hivatás magasztos­sága sok kiméletet és minél kevesebb érdességet és nyersességet követel. Az egyetem klinikai intézményei az or­szágban a legelsők, Kell tehát, hogy falaik közötx a méltányosság, kíméle­te sség és gyöngédség ép úgy érvénye-

Next

/
Thumbnails
Contents