Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1942-1943 (HU-ELTEL 1.a.2.)
1942.10.10. I. rendes ülés
lélet, a hivatás az lemondás nemcsak az ösztönös életről, a kényelemről, a szórakozásról, sokszor a legnemesebb családi örömökről, a hivatás az fegyelmezett áldozatos önodaadás, a hivatás az lelkesült szolgálat. A szolgálat a teremtés koronája, az ember körül és pedig lelkesült szolgálat az ember egész valója körül, testi és lelki élete körül. "Curans mitigabit dolorem”. Gyó- gyitgatva enyhíti a fájdalmat, felemeli az elesetteket, visszaadja testi lelki erejét és újra életfeladata szolgálatába állitja. Az az orvos, akiben megvan ez a hivatástudat és szolgálati készség, az az Isten akaratából különleges jótéteménye az emberi társadalomnak, akiben pedig mindkettővel kivételes tehetség is párosul, az az orvos kell, hogy mindnyájunk szemében a társadalom, a nemzet legnagyobb értékei közé számíttassák ! Magnifies Domine Rector ! Az a bámulatraméltó tisztelet és az a rajongó szeretet, mely Magnificentiádat patiensei, klinikai alkalmazottai, orvostársai, tanárkollegái sőt mondhatom az egész nemzet részéről körülövezik, a legbeszédesebb bizonyítéka annak, hogy Magnificentiádban i- lyen kivételes férfiút, kiváló tudóst, előkelő pedagógust, hivatásos orvost, európai hirü sebészt és last not least melegszívű emberbarátot tisztelhetünk. Magnifice Domine Rector ! Boldogok vagyunk, hogy ilyen férfi kezébe rakta egyetemünk az idei esztendőben a kormányzás feladatát. Súlyos ma ez a feladat.- 3
