Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1940-1941 (HU-ELTEL 1.a.1.)

1940.12.21. II. rendes ülés - 15. Fónyad Ernő gazdasági igazgatósági napidíjas fegyelmi ügye

is üldözendő bűnöseiekménynek volná­nak minősitendők. Ezt a vádját Fónyad Ernő nem tudta bizonyítani. Egyetlen tanúra hivatkozhatott csupán, t.i. Koller András altisztre, akinek vallo­mása a vád alátámasztására mit sem tar­talmazott és egyébként is ingatag, sem­mitmondó kijelentéseinek értékét a meg­ejtett helyszíni szemle eredményei a vád szempontjából felhasználhatóvá nem tették. Viszont az a magatartás, melyet egy objektive szabályellenes javaslat átprotegálása érdekében Fónyad Ernő ta- tanusitott, a vizsgálat során tisztá­zott körülmények világánál fölényesnek, bántónak, sőt egyenesen szemtelennek minősíthető. A szolgálati szabályok 1874. évi Gyűjteményének fegyelmi jogi vonat­kozású rendelkezései nsúlyos szolgála­ti vétségeként állapítják meg, ha a tisztviselő elöljárói irányában a tar­tozó tisztelettel és engedelmességgel nem viseltetik /: 237.§.l. bekezdés, e./ pont:/. Fónyad alaptalan és nem i- gazolt vádja a számvevőség vezető tiszt­viselőjének megrágalmazását jelenti és a megjelölt fegyelmi vétség tényálladé- kát teljesen kimeríti. Véleményem sze­rint ennek folytán a vétkesség kérdé­sében Fónyad Ernőt marasztalni kell. Büntetésképpen pedig a gazdasági bi­zottság javaslatával egybehangzóan és a hivatkozott szabályzat 245.§-ának al­kalmazásával a fokozatos előlépés lega-

Next

/
Thumbnails
Contents