Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.68.)

1974. február 28. VIII. ülés

A rakodik napirendi pont* a hallgatói önbevAken.ysA^ formai és lehetőssel a Karon.

Szathraári li tván dékánhelyettes közli, hogy a jelentest a kari KIüZ Bizottság állította Örsse, de a maga részé- röl ir egyetért vele. A tanárok szemszögéből hoz zá fűzi, hogy tapasztalatai szerint a hallgatóit igenis vágynak valamiféle közösséghez t rtozni, lehetőleg nem nagy közösséghez, ízt biztosítják mindenekelőtt a kis tanszékek nagyon jó kollektívái és a tudóményos diákkörök, téri, hogy a tanszékek támogass'k a jelentésben ielso- rolt közösségi formákat.

Nat;y István megköszöni a Kari ‘lanács Elnökségének, hogy lehetővé tette a kérdéskör áttekintését. Az előterjesztés elkészítését követő napon a KISZ végre haj tóbizott- s ga még egyszer megtárgyalta a témát és további értékes javaslatokat tett. A jelentésnek kettős célja van; egyrészt a Kari ' anáos tagjainak tájékoztatása, másrészt az, hogy maga a KISZ VAgrehajtóbizottsága az alapszervi, a politikai szervezeti közösségeken túlmutató lehetősé-* geket számba vegye, megvizsgálja, hogy a különböző közösségek hogyan járulhatnak hozzá* a hallgat k személyiségének fejLődéséhez. Nyilvánvaló, hogy az elsődleges, alap szervi közösségeken túl vonnak másodlagos közösségek, amelyeknek tartalmát a hallgatói öntevékeny sAg adja.

Ilyen a Studium üenerale vagy például az elmúlt évben a szentmártonkátai kulturális tábor, ahol a hallgatók kipróbálhatták pedagógiai tehetségüket. Közösségi formát jelent művészeti öntevékenység is, ha valaki például egy énekkar vagy az Universitas együttesnek a tagja. Úgy tűnik, hogy ezek a közösségek lényegesen erősebbek, mint az jückjbkxx alapszervi közösségek, a hallgatók éráik, hogy személyes részvételűktől függ valami, minden próbálkozásunk ellenére ez hiányzik az alapszervi közösségekből, a hallgatókat nagyon sokszor egyrészt az viszi ezekbe a közösségekbe, hogy valaomilyen csoport-