Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.68.)
1974. május 30. X. ülés
112 y% c/ Filozófiatörténet >mat ika: A marxista filozófiatörténetirás alapvető elméleti és módszertani .veinek ismerete. A filozófiatörténet kor szak beosztása, az egj es korsza— )k fő filozófiai kérdései és irányai, ez«k összefüggése a korszakbeli laktudományokkal valamint a gazdasági és politikai történettel, az osz- ilyharccal. Az 4kori India és Kina filozófiájának általános vonásai. A milétoszi skola és Hérakleitosz. A püthagoreusok és az eleai iskola, 'mmpedoklész 3 Anaxagorász. A szofisták, Szókratész és Démokritosz. Platón és Arisz- kfeelész. Fpikurosz és az epikureizmus, a sztoikusok és a szkeptikusak, neoplatonizmus. A patrisztika. A skolasztikus filozófia fő kérdései és fő képviselői. /Frigena, aselmus, Aquinói Tamá^’ Duns Scotus, Occam/. A misztika . Ujpla tonizmus 3 uj arisztotelizmus a reneszánszban. Kopernikus, Kepler és Galilei harsa . Az olasz természetfilozófia, Giordano Bruno. A reneszánsz társada- ímeiméleti tanai /Machiavelli, Münzer, Morus, Campanella/. A német rene— zansz és humanizmus filozófiája /Micolaus Cusanus/. A francia reneszánsz Llozófiája. Bacon és Descartes. Hobbes és Gassendi. Az okkazionalisták és ascal. Sninoza és Leibniz. Looke, Berkeley, Huné. A skót i’skólo, Toland 3 angol követői. A felvilágosodás, Voltaire és Montesquieu. Condillac és La Mettrie. olbach és Helvétius. Diderot és az ‘"^ncildopédia. Rousseau, Vico és Herder. rodalom: érakleitosz töredékei pukipposz és Dérnokritosz töredékei ill^tvo Laukippoez és Dérookritosz ókori agyarázóinak szövogaiből /in: Filozófiatörténeti Szöveggyűjtemény I.kötot/ laton, risz toteiész, risztotelész, Az állam Metafizika: I. és XII.könyv Politika: I. könyv risztotelész, Hikomakhoszi "'Sthika: I-III.könyv v
