Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.68.)
1974. május 30. X. ülés
- ln 9 JY3 A materialista dialektika törvényeinek és kategóriáinak viszonya, determinaciós kapcsolatok kategóriáinak rendszere. Vita a determinizmus örül a természet- és társadalomtudományokban:, A természeti és társadalmi örvények objektivitása. A társadalmi-emberi gyakorlat összefüggése a vadság- lehetőség— szükségszerűség dialektikájával. A d«t°rminációs viszo— yok rendszere mint az emberi szabadság forrása. A tudatnak mint visszatarközési formának természeti és társadalmi lapjai, a modern idegfiziológia és pszichológia eredményeinék f^lhasz- álása az emberi pszichikum biologisztikus és irracionalista értelmezésinek bírálatában. Lét és tudat, társadalmi lét és társadalmi tudat, ibjektum és szubjektum; viszonyaik materialista, valamint idealista és ignosztikus értelmezése. A nyelv mint a társadaÍrnia sült tudat közvetlen ralósága. Jel-jel^ptés—visszat iikrözés. A megismerési folyamat dialektikája. A gyakorlat mint a megismerés alapja és az igazság kritériuma. A valóság gyakorlati és elméleti elsajátításának fejlődési szakaszai és mozzanatai. A gondolkodás absztrakt és konkrét, analitikus és szintetikus formáinak mechanizmusa és >elso egysége. A tudományos elmélet és módszer viszonya a szaktudomány- 380 és a filozófiában. A történeti és a logikai egysége és különbsége íz objektiv tárgyiasság fejlődésében és enn°k fejlődő gondolati reprodukciójában . A modern tudományfejlődésének jellemzői. A természetdialektika felt árulása a természettudományok eredményeinek filozófiai általánosításában; a természettudományok és a társadalomtudományok szerepe a társadalmi fejlődésben. A marxista és a polgári ideológia kibékithetetlen ellentéte s ennek megjelepési formái a tudományos és a gyakorlati haladásban, szaktudományos gondolkodásformák és módszerek filozófiai módszerré való abszolutizálásának marxista kritikája. Az ismeretprogresszió és a progressziv társadalmi gyakorlat mint a tárgyi világ elsajátításának mélységben és szélességben előrehaladó folyamata. A társadalmi-történeti megismerés osztályjellege és sajátosságai; az emberi társadalom és a társadalmiasult egyed sokoldalú fejlődése a társadalmi fejlődés nagy forradalmi korszakaiban, A természeti-társadalmi valóság és a megismerés értelmezésére vonatkozó antimarxista és marxizáló felfogások dialektikus mat°rialista kritikája.
