Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.68.)
1974. február 18. VII. ülés
330 ebben az ügyben. - Két helyen is szó van az előterjesztésben az irodalomtörténeti és a nyelvészet viszonyáról. Az egyik helyen bizonyos haladásról van szó, amely azonban a £kxx feszültséget még nem szünteti meg, a legvégén pedig arról van szó, hogy jó lenne, ha sikerülne tovább javitani a nyelvészekkel a kapcsolatokat. Vajon illetékes-e az Elnökség itt arra, hogy ezt a pontot megtárgyalja? Kiég fontos dolog* Szükség van egy bizonyos fajta nyelvészeti oktatásra, amely közvetve szolgálja az irodalomtörténet szükségleteit is. Mint egy kis tanszék vezetője nem érzi magát hivatva arra, hogy a nagy nyelvészeti tanszékek nevében szóljon, a kérdést azonban érdemes lenne megnézni, a nyelvészeknek és az irodalomtörténészeknek ebben a tárgyban megbeszélést kellene tartaniok. Németh Géza csatlakozik Czeglédy Károly professzor szavaihoz. Nem annyira az orientalista tanszékekről van szó, mint inkább a nyelvészeti tanszékekről, hogy bizonyos olyan általános, az uj irányzatokat, az uj- graramatikai iskolát ismertető anyagot nyújtsanak a hallgatóknak, amire az irodalomtörténeti foglalkozásokon szükségük van. Czeglédy Káoricy Károly megismétli azt a javaslatát, hogy ehhez a nyelvészeknek és az irodalmároknak össze kellene ülniök. Nem gondolta volna, hogy ilyen igény van. Teljesen jogos, hogy a hallgatókat tájékoztassuk az Újgrammatikus iskolán túlmenően is a mai divatos irányzatokról, ezt azonban külön kell megtárgyalni. Sekély György dékán megállapítja, hogy a jelen vita célja, hogy az előterjesztést a Bölcsészettudományi Kar Tanácsának Elnöksége egerősitse és az úgy kerüljön a Művelődésügyi Minisztérium elé. Ettől független az, hogy az itteni vitából kitűnt, szükség van arra, hogy a nyelvészek és az irodalomtörténészek megbeszéléseket folytassanak. A modern idegennyelvi tanszékek irodalom- történeti oktató munkáját is össze kellene hangolná a / - 6 -
