Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.68.)
1974. február 28. VIII. ülés
Előadói .javaslat VÍZ. A Tudományos Szocializmus Tanszék vezetésére Szakács Kálmán egyetemi tanár megbízását javasolom. Szakács elvtárs 1957-, az ellenforradalom utáni újjászervezés óta dolgozik a tanszéken. Ezt meglőzően a pártoktatáséan tevékenykedett, először mint tanár, majd tanszékvezetői beosztásban. Egyetemünkön 1968-ban nevezték ki egyetemi tanárrá. / Érdemes oktatói munkája mellett imponáló, s szerves egységet alkotó tudományos tevékenységet folytat. Négy monográfiája, öt egyetemi jegyzete, számos értékes tanulmánya és cikke látott napvilágot. Tudományos munkássága két fővonalon halad, s a XX, századi agrárt- mozgalmák és a két világháború közötti munkásmozgalom kérdéseire koncentrálódik. Az agrármozgalmak általa kutatott és feldolgozott tematikája igen gazdag és változatos; felöleli a szegényparaszti mozgalmakat, a szegényparasztság önállósodási törekvéseit ugyanúgy, mint szakszervezeti mozgalmát, emellett kiterjed a kommunista és szociáldemokrata agrárpolitika és agrárelmélet vizsgálatára, valamint a szélsőjobboldali agrármozgalmak kialakulására és programjuk bemutatására. Szakács Kálmán tehát egyrészt a munkásmozgalomhoz kötődő szegényparaszti mozgalmakat, másrészt pedig a válság jelenségén felerősödő agrárf^siszta mozgalmakat veszi bonckés alá gazdag anyag alapján és nagy invencióval. E kutatások és publikációk fő iránya és alapmotivuma az agrárkérdés helye, szerepe, a demokratikus és szocialista feladatok összefüggése a magyar társadalom XX. századi fejlődésében. S hogy a problémát 1945. után sem lehet megoldottnak tekinteni azt jelzik az e korszakkal foglalkozó tanulmányok, amelyek a dolgozó parasztság elhelyezkedését a népi demokratikus rendszerben, és a kommunista parasztpolitika elméleti összetevőit és torzulásait elemzik. Az e témakörben végzett kutatásoknak tehát nemcsak a tematikája gazdag, hanem Írásai nagy korszakot is átfognak /a XIX. század végétől napjainkig/. Szakács elvtárs másik kutatási területe a magyar munkásmozgalom két világháború közötti szakasza. S eredményeit e "kárén nemcsak a KMP és az M3ZDP agrárpolitikájának igen részletes és összetett vizsgálata, valamint kritikai elemzései mutatják, hanem a szövetségi politika szélesebb horizontú elemzése, amely magában foglalja a népfrontpolitika feltételeinek és kialakulásának az összefüggéseit, valamint a népfrontpolitika alapjának, a munkásegység alakulásának is az áttekintését. Mindezt Szakács Kálmán összefoglalóan, szintetikusan is feldolgozta a lo kötetes Ma0yarország története számára, e nagy vállalkozásban I919. augusztusától 1935« júniusáig a magyar munkásmozgalom történetét és politikai-elméleti tevékenységét tekinti át. Szakács Kálmán jelentős és sokszinü egyetemi oktatói munkája mellett a Budapesti Pártbizottság Marxista-Leninista Esti Egyetemén a magyar munkásmozgalom története szakcsoportot vezeti. Tagja a Századok, a Párttörténeti Közlemények szerkesztőbizottságának, a Párttörténeti Intézet és a Társadalomtudományi Intézet tudományos tanácsainak, a^TMB Történettudományi Szakbizottságának, az 2I/O Párt- és Végrehajtó- bizottságának, s elnöke az egyetemi Szakszervezeti Bizottságnak. Ez az igen széles társadalmi közéleti tevékenység Összhangban van azzal, hogy Szakács elvtárs ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek felnőtté válása és tudatos cselekvése egybeesebb az országban megindult társadalmi politikai átalakulással. Budapest, 1974. január 31. Dr. Arató Endre s.k. egyetemi tanár a Történész Tanszékcsoport elnöke
