Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.67.)
1974. január 25. VI. ülés
Minősítés VÁSÁRHELYI JUDITról, ■aki magyar-latin szakon végzett az 1972/73- tanévben.. Budapesten született 1930- február 25-én- Édesapaj, din Vásárhelyi Boldizsár, a Budapesti Műszaki Egyetem Kossuth-dijas egyetemi tanára volt, 1963-ban meghalt. Édesanyja, Bohdaneczky Erzsébet; nyugdíjas tanitónő, A Veres Paine Gimnázium orosz tagozatos osztályában végezte középiskolai tanulmányait. A III. és IV. osztályban oroszból, latinból és magyar irodalomból indult az Országos Tanulmányi Versenyen, mindhárom tárgyból dicséretben, könyvjutalomban részesült. Mivel általános és középiskolai tanulmányait mindvégig kitűnő eredménnyel végezte, a IV. gimnázium végén megkapta a "Kitűnő tanuló" érdemérmet. 1968-ban kitűnő eredménnyel érettségizett, Még ez évben felvételi vizsgát tett karunkon magyar-latin szakra. A^felvételin 20 pontot szerzett. A Bizottság véleménye szerint minden tárgyból messze kimagasló, átlagon felüli tudással rendelkezett. Egyetemi tanulmányai során tanúbizonyságot tett arról, hogy alkalmas tudományos munka végzésére is, I. éves korától kezdve részt vett Tolnai Gábor egyetemi tanár irodalomtörténeti szakszemináriumain, és Tolnai professzor^irányításával^tervszerűen kutatta Szenczi Molnár Albert utolsó korszakát, a külföldről történt végleges hazatérése utáni időszakot. Ezen időszakon belül a legapróbb filológiai kérdésekre is kiterjedő elemzését végezte el a szerző legutolsó, De summo br-sno cimü müvének. Kutatómunkáját jelentősen támogatta klasszikus műveltsége, latin és más nyelvekben való jártassága. /Orosz nyelvből 1969-ben állami nyelvvizsgát tett, majd angolul és németül tanult./ Azon hallgatók sorába tartozott, akik már egyetemi éveik alatt bekapcsolódtak egy-egy tanszék tudományos kutatómunkájába. Szenczi Molnár Albert De summo bono c. müve az iró születésének négyszázadik évfordulójára most jelenik meg kritikai kiadásban a Régi Magyar Prózai Emlékek c. sorozatban. E kiadvány sajtó alá rendezésében Vásárhelyi Judit is közreműködött. Szerepet vállalt a Régi Magyar Nyomtatványok Tára II,- kötetének munkálataiban. Latin szakjából szintén kiváló volt, nem csupán az évfolyamtársai, hanem az összes latin szakos hallgató között az első helyen állt. Érdeklődése elsősorban a magyarországi latin felé irányult. Tájékozottsága messze meghaladta az egyetemi hallgatóktól megkívánható mértéket, 1970-ben a Lenin szüle ősének 100. évfordulója alkalmából rendezett orosz versenyen helyezést ért el. - Az 1971/72. tanévben részt vett az Ókortudományi Diákkör pályázatán, s dolgozatával bölcsészkari első dijban részesült. - Az 1971/72, és az 1972/73* tanévben elnyerte a Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíjat, - Tagja az Ókortudományi Társaságnak, EÖTVÖS LOP ÍND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Rendkívül szerény, szorgalmas, nagy akaraterővel rendelkező hallgató. Bár kiemelkedett társai közül szakmai hozzáértésével, sohasem volt fölényes vagy tolakodó, mindig szerény, halk maradt, Őszintesége és tiszta jelleme, derűs optimizmusa lenes a magyarázata annak, hogy sokan keresték oarátságát. Lelkiereje, keménysége és tudományos elkötelezettsége mindenei számára példamutató volt. 1 latin-görög KISZ-alapszervben kulturfelelősi funkciót töltött be-.- Alkalmasságát, rátermettségét megválasztása után röviddel igazolta: neki kellett megszerveznie, a szereplőket betanítania a Latin-Görög Hét nagyszabású Trencsényi-, Devecseri-emlékestjére. A komoly és sürgető felada- :ot^hihetetlen biztos kézzel, igen jól oldotta meg. A KIEZ-ben kifejtett tevékenysége a bölcsészkart szinten is jelentős nívót képviselő latinos ilapszervezet elvi megújulásának és legemlékezetesebb sikereinek korára isett. ./
