Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.67.)

1974. január 25. VI. ülés

- 7 előadók; nagy létszámát meg kell szüntetni, bár igax, hogy í?-6 évvel ezelőtt ezzel nem értett volna egyet, amikor szeptember 15-Án még 96 ellátatlan óra volt az Orosz Tanszéken és végül 56 óraadó volt. Fontos lenne, hogy a tanszékek egymásnak segitséget nyújtsanak, rámutat azonban arra, hogy bár az előterjesztésben csupán az van, hogy a filológusok segitséget nyújthatnak a történészeknek, ez forditva is áll, a történészek is segíthetnek a filológusoknak sok esetben.

Molla.y Károly rámutat arra, hogy nemcsak az akadémiai kutatóintézetekről kellene beszélni, például a Német Tanszéken a Széchenyi Könyvtár kézirattárának helyettes vezetője tart heti 6 órát díjtalanul a régi német irodai lomról. Ha nem tenné, egy oktatónak kellene előadnia a német irodalomtörténetet a kezdetektől a romantikáig, ami azonban egyetemi szinten lehetetlen. Ki kell tehát a kört terjeszteni más országos intézményekre is. Persze helyesebb lenne uj egész állású oktatókat beállítani, mert a külső előadó mégsem egész í>mber.

Valóban segíthetnek a filológusok a történészeknek.

Hosszú éveken keresztül tartott a levéltár szakosoknak német paleográfiái gyakorlatokat. Ugyanakkor nagyon jó lenne, ha egy történész előadná a német szakos hallgatóknak Németország történetét, a hallgatok igénylik is, de nincs rá oktató.

Lupék Ottó kifejti, néhány tanszéken mod van arra, hogy a tanszéki könyvtáros is bekapcsolódjék az oktatómunkába, különösen az idegennyeJ vi tanszékeken vezethetnek nyelvgyakorlatokat, Íz a helyzet azonban felveti díjazásuk kérdését, ami annál bonyolultabb, mert a könyvtáros munkaidőben látja el ezt a feladatát. így azután a Francia Tanszék könyvtárosát nem terjeszti elő díjazásra a külső előadók között, hanem ingyen tanít. Jobban örülne azonban annak, ha díjazásban részesülhetne.

Lukács J ozsef egyetért az el terjesztéssel részleteiben is. Talán azzal lehetne kiegészíteni, hogy adódhatnak az