Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 8.a.66.)
1973. március 21. VI. ülés
der^k oktatód, ismeri őket* iaAkely Jarör^y d^kán kérdezi, a szakbizottság hogyan értékeli a két pályázó t^dontfnyós eredményeit, Milyen jelentősek, mennyire önállóak, mennyire kap a so lódnak be az aktuális tuüományos vitákba, mennyire fontosak, tótsg kell kísérelni az egyiket a másik elé helyezni, csak azután következik a szavazás módjának az eldö - t^se. lelteszi itgvccfa a kérdéseket, mert az 1 ^yetérni Üaaécs ülésén ezekre esetleg válaszolnia kell. ■Péter Mihály dékánhelyettes kijelentik, nem tud megnyugtató választ adni a dékán kétségtelenül teljesen jogos kérdésére. Ha a szakbizottságban sikerült volna erre választ adni, akkor nem lenne most a bízott ig olyan főnék helyzetben, mint amilyenben van. Nehéz a publikációk összemérése, mert különböző korszakokra specializálódtak az utóbbi években, igy nem lehet nyugodt lelkiismerettel dönteni, mindkettőjük tudományos tevékenységében Önhibájukon kivül volt egy törés, amikor szakmai oktatási profiljukon réjuk názve kedvezőtlenül vál,ozfcatniok kellett, tehát az oktatásban nem foglalkozhattak olyan korszakokkal, témákkal, amelyek őket különben érdekelték. Kémén irzsábet esetében egy hosszabb afrikai kiküldetés akasztotta meg a tudományos munkásságot. Mindkét eret ben a szakbizottság pozitiven értékelte azt, hogy e kényszerű törés ellenére igen biztatóan fel tudtak fejlődni. Vilmos »ó&sef nézete szerint a tanszékvezetésnek a kötelessége dönteni. Ahhoz, hogy a ranács szavazni tudjon, kérjük ezt az állásfoglalást. Baleczky Lrnil megállapítja, hogy a szakbizottsági tárgyalás óta nem változott a véleménye. fezékel.y üfcyörgy dékán közli, hogy mivel a szakbizottság mindkét pályázót javasolja, nem fogja érvénytelennek tekinti a szavazatot, ha valaki mind a két pályázatra ige tael vagy nemmel szavaz. Fel kell azonban hívnia a
