Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 8.a.66.)

1973. március 21. VI. ülés

tapasztalat az, hogy a sokkal kevésbé hatékony kiselőadás a tanári munkát volt hivatva pótolni. Ha ellenben a kiselőadás egy gondosa előkészített, szóban elhangzó szemináriumi atsg dolgozat, akkor természetesen nagyon pozitiv szerepet tölthet be, amely nagyon is egybevág elképzeléseinkkel, mert közelebb hozza a képzést a nappali tagozat formáihoz. Ami a speciális foglalkozásokat illeti, a hallgatók kérték, hogy a nappali tagozaton meglévő, gazdag választékú speciálkollégiumokból ők is kapjanak valamit, érdeklődési körüknek megfelelően.

Lukács József megerősíti azokat a pozitiv impressziókét, amelyeket Simon^ovits Anna docens szerzett az estilevelező tagozatos hallgatókról, A filozófia szakon mind az érdeklődés intenzitása, mind a komoly és állandó tanulás tekintetében nem maradnak el a nappali hallgatók mögött, sőt sok vonatkozásban előttük járnak* Olyan emberekről van szó, akik már valamilyen szakon végzettséget : zereztekx és ezzel alapokat is a filozófia elsajátításához, amellett, hogy nagyobb élettapasztalatokkal is rendelkez .ek, elsnnyira, hogy kérdés,

vajon nem lenne-e általánosan is jobb ez a forma, mint ha az egyetemre felvételizők mindjárt a filozófiát választják szakjuknak, talán jobb erre csak később eshetőséget adni, amikor egy mésik szakot már elvégeztek. Amit az esti tagozatos hallgatókról ir az anyag, azzal messzemenően egyetért, ha kis számban is, de szükségesnek tartja az esti tagozatok fenntartását. Nem csak olyan hallgatókról van itt szó, akik nem feleltek meg a felvételi vizsgán, sokféle tényező játszik itt szerepet, sokszor anyagi nehézségek is, sokszor a 18 éves fiatal nem tudja eldönteni, hogy milyen szak felel meg képességeinek és hajlamainak, később azonban ez kikristályosodik benne, előfordul az is, hogy valaki, aki 18 éves kor' ban még nem alkalmas egyetemi képzésre, k'sőbb alkalmassá válik. Nem zárná be előttük a kaput.

J