Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 8.a.66.)

1973. március 21. VI. ülés

4-3

mint 9üO felnőtt tanul* csaknem minőn tanár, holott a i&ppali tagozatosok fele sem lesz tanár.

Joggal jegyS&te meg a Pszichológiai lanszék, hogy számukra nagyon fontos lenne az esti tagozat, ez benne is van a jelentésben.

A levelező tagozat tulajdonképpen stagnál, nem változtak a keretszámok, de itt is szükség van módszertani ujitásra és egyéb változtatásokra.

Az egyéni levelezőknél nem a módszer és a tanterv kérdése a fontos, hiszen zömük a nappali tagozatos k előadásokra jár, az oktatók sokszor nem is tudják, hogy a hallgatók közül ki egyéni levelező, neqt különböznek a nappali tagozatosoktól. Velük azonban más bajok vannak, mindjárt maga az elnevezés is, mert sem nem egyéniek, sem nem levelezők. Az elnevezésnek története van, valamikor másfél évtizeddel ezelőtt a minisztérium, illetőleg a dékán megengedte egyeseknek, akik jól tudtak németül vagy angolul, a nyelvet jól tudták tanítani, de nem volt diplomájuk, hugy bejöjjenek az egyetemre, a vizsgákat letegyék levelező módon. Ma már az egyéni levelező forma egy kiskaput# jelent azok számára, akik nappali tagozatra vagy két nyelvszakra nem tudtak bejutni. Baj van még azzal, hogy korábban kérte a Kar a munkahelyi igazolást, hogy az illetők a nappali tagozatosok óráira bejárhatnak, elengedik őket ebből a x cálbdl a munkahelyről, ezt azonban sem a munkahelyen, sem az egyetemen nem vették szigorúan. Baj továbbá, hogy az egyéni levelező forma bekerült az egyetemi tájékoztatóba is és igy a dékáni hivatalt állandóan zavarják a jelentkezik azzal, hogy egyéni levelezők akarnak lenni, jelenleg 204 egyéni levelező hallgató van, és ez bizony igen-igen nagy szám. Végül baj még az is, hogy egyszakosak. Így azután mindegyikünk óhajtása, hogy az egyéni levelező formát a legjobb lenne megszüntetni vagy nagyon minimális létszámra korlátozni, a következő felvételek során már nagyoh kötni fogja a Kar magát ahhoz, hogy az illető