Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 8.a.66.)
1973. május 24. VIII. ülés
nt Javaslat FORDITO- ÉS TOLMÁCSKÉPZÉS indítására ai Eötvös Loránd Tudományegyetemen I. Bevezetés "" A Művelődésügyi Minisztérium határozata alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetemen J • 73 szeptemberében megindul a forditó- és tolmács- képzés, A következőkben foglaljuk össze az ezzel kapcsolatos legfontosabb szempontokat. Nemzetközi kapcsolataink szélesedése, valamint a tudományos és technikai forradalom egyre inkább megkívánja, hogy a fordítók- és tolmácsok munkájának^nyelvi és szakmai színvonala emelkedjen, s ugyanakkor a forditók és tolmácsok szervezett utánpótlásáról is gondoskodás történjen. Politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális szerveinknek állandó gondja megfelelő — politikai, szakmai és nyelvi — felkészültségű tolmácsok közreműködésének biztosítása nemzetközi rendezvényeken. Nagy szükség van a forditói munka minőségének emelésére is képzett forditók uj nemzedékének munkába állásával. Ennek jelentőségét egyre több ország ismerte föl. Világszerte létesültek forditó- és tolmácsképző főiskolák, központok vagy tanszékek. Több szocialista országban is működnek ilyen oktatási egységek. — Nemcsak a nagyobb, hanem a hazánkkal egyenlő nagyságú, súlyú, sőt kisebb országokban is állítottak föl ilyen intézményeket. Különös jelentősége van a forditók és tolmácsok képzésének olyan nyelvileg elszigetelt országban, mint Magyarország. II, Előzmények Magyarországon szervezett forditőképzés csak a felszabadulás után létrehozott két intézményben: a Lenin Intézetben és az Idegen Nyelvek Főiskoláján folyt: négy, illetőleg hároméves tanulmányi idő alatt az oroszból, illetőleg négy fő világnyelvből. Szervezett tolmácsképzés .sohasem folyt, ^Az utánpótlást különféle — alkalmi — megoldások segítségével próbálták biztosítani. A Művelődésügyi Minisztérium évenként egy-két alkalommal tolmácsvizsgákat szervezett. Több intézmény foglalkozott különféle szinten forditók tanfolyamszerű képzésével, A forditó- és tolmácsképzés megoldását több főhatósági szerv szorgalmazta a hatvanas években. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kacs is több fölterjesztésben foglalkozott ezzel. Mindezek alapján 1971-bon a Művelődésügyi Minisztérium /akkori szervezetéből ilyen néven működő/ Egyetemi és Főiskolai Főosztályának kezdeményezésére egy munkabizottság alakult /Kardos Tibor tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével/. Ez a bizottság javaslatait "Tanulmány a hazai tolmács- és forditóképzés megszervezéséről" cimü /40 lapnyi/ dokumentumban foglalta össze.
