Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 8.a.65.)
1972. szeptember 21. I. ülés
lező ként angol szakra 10, pszichológia 14, német 3» francia 3, orosz 2, olasz 4, szerbhorvát 2, néprajz 4, lengyel 2, a művészettörténet szakon 2 fő került be. Az ötéves képzés keretében pedagógia szakra 30 fő került be, esti hallgatóként 13 levelezőként 17. A hároméves-, kiegészítő képzés keretében könyvtár szakra 17, psziJ^jlSlogia 46, szociológia 24, orosz 12, magyar 27, történelem 30, filozófia 13, pedagógia szakra esti és levelező hallgatóként 15 illetve 17* tudományos szocializmus szakra JA, összesen tehát 251 fő. Kétéves képzés keretében 109 fő. A Nemzetközi Előkészítő Intézetből a Karra került hallgatóként 9 fő és utólag eszperantó szakra 13 fő. Az esti-levelező tagozatos hallgatók száma tehát űixxkx összesen 518 fő. Ami az V. éves hallgatók elhelyezkedését illeti, az Írásos kétfordulós pályázati rendá^er állott fenn az id^én. A 241 végző nappali tagozatos hallgató közül 66 nyújtott be pályázatot, 44 budapesti, 22 vidéki állásra. A 66 pályázóból Budapesten 11, vidéken 4 tudott elhelyezkedni. Pályázat: nélkül helyezkedtek el tanéri szakon 61 Budapesten, 21 vidéken, nem tanári szakon 40 Budapesten és 10 vidéken. Hetven hallgatóról tudjuk, hogy állás nélkül van(24-Tről pedig nem tudjuk, hogy mi van velük, de értesíteni szoktak bennünket, ha elhelyezkednek. A pályázati rendszer jobb, mint az előző, de nem old meg mindent. Nem minden állást hirdetnek meg az illető szervek és szívesebben alkalmaznak uj embert szerződéssel és nem véglegesen. Továbbá visszatartanak állásokat, nem hirdetik meg azokat. A Kar problémája, hogy a hallgatók több mint kág kétharmada budapesti lakos és a meghirdetett állásokból nagyon kevés budapesti, de viszonylag kevés volt a vidéki középiskolai tanári állás is. Továbbá, hallgatóink zöme nő, és igy érthetően nem szívesen mennek vidékre több okból, elsősorban a lakásproblémák miatt, az utóbbi azonban minden hallgatóra vonatkozik. A szakpárosítások sem mindig
