Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 8.a.65.)

1972. december 14. III. ülés

termékét szándékozom feldolgozni* Azért van szükség a tizéves időhatárra, mert a nyelv egy szinkron állapotát akarom leírni, s ehhez egy-két év anyaga nem elegendő, A disszertáció bevezető részében foglalkozni kivánok magukkal a vizsgálandó nyelvemlékekkel, azoknak szerzőivel - jelen esetben az egyes soproni nótáriusokkal -, és rö-- vid bepillantást szeretnék adni a középkori Sopron kancelláriai gya*r korlatába. Ezek után foglalkozni szándékozom a hasonló jellegű nemzetközi szakirodalommal, a különböző kutatási módszerekkel, majd a készülő disszertációmban alkalmazandó módszert szeretném kifejteni.

A bevezető rész után következik a grafématijus elemzés, az egyes Írásjegyek - magán- és mássalhangzójegyek - századélékos arányú előfordulásának felsorolása, amelyből fonológiai illetve fonetikai következtetéseket kivánok levonni.

Az eddig eltelt egy év alatt tanulmányoztam elsősorban a korai újfelnémet problémát feldolgozó nemzetközi és hazai szakirodalmat, ugyanakkor szükséges volt a német nyelvtörténet egyéb korszakainak irodalmával is foglalkozni, hisz a korai újfelnémet csak egy periódusa a német nyelvtörténetnek, amellyel csak a megelőző és következő korszakok megfelelő ismerete mellett lehet érdemben foglalkozni. Nagy segítséget jelentett munkámban ez év szeptemberében Bécsben töltött egy hónap, ahol a Nationalbibliothek-ban jelentős, itthon hozzá nem férhető anyagokat találtam, valamint a szakma neves művelőivel konzultálhattam munkám problémáiról* Az elmúlt évben a szakirodalom olvasása mellett a másik fő feladat a vizsgálandó szövegek feldolgozása volt. E szövegek egy része már kiadott anyag /Házi Jenő: “Sopron szabad királyi város története'’ c. kiadványában található/ másik része viszont még kéziratos levéltári formában van meg. Elvégeztem a nyomtatott anyag kicédulázását, s igy jelenleg a kéziratos részek feldolgozása a következő feladat. A levéltári kéziratok fotókópiái rendelkezésemre állna!:, hogy azonban ezekkel foglalkozni tudjak, alapos paleográfiai ismeretekre kellett szert tennem dr. Mollay Károly irányítása alatt. A kéziratos szövegek olvasásának ismerete annális fontosabb, mivel a jövőben későbbi korokra is ki szeretném tágítani jelenlegi vizsgálódásaimat. Az eddig elvégzett s a még hátralévő munka alapján az a véleményem, hogy•disszertációmat még ebben a tanévben befejezem, leadom és megvédem.

2. Ösztöndíjas gyakorlatom másik fő területe a Tanszék oktatói munkájában való részvétel volt. Az 1971/72-es tanév első félévében heti négy órában tartottam gyakorlati foglalkozásokat: két harmadéves csoportnak 1-1 órában nyelv- és stílusgyakorlatot, egy negyedéves csoportnak pedig /heti 2 óra/ német nyelvtörténeti szemináriumot. A nyelvgyakorlati egy óra kiegészítés volt a más tanárok által vezetett kétórás gyakorlatokhoz, s itt különböző beszélgetési témákat vettünk át. A nyelvtörténeti szeminárium anyaga középfelnémet szövegolvasás és nyelv- történeti interpretálás volt. A második félévben csak nyelvtörténeti szemináriumokat vezettem heti négy órában egy harmad- és egy negyedéves csoportnak. Az előzőkkel ófelnémet szövegeket olvastunk és interpretáltunk, az utóbbiakkal pedig a korai újfelnémc-t korszakkal, valamint stílustörténettel foglalkoztunk. Szemináriumaink fő célja az volt, hogy a nyelvtörténet iránt érdeklődő hallgatóknak segítségére legyünk, valamint a kötelező vizsgákra és szigorlatra felkészítsük őket. A magam szempontjából nagyon hasznosnak tartom az oktatási gyakorlatot, mert ennek révén megfelelő pedagógiai jártasságra tettem szert, ugyan-