Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.63.)

1971. április 29. VII. ülés

9/ 3€>-14 legutolsó személyi lehetőségeket is elszalajsztjuk.

Tolnai Gábor csatlakozik a dékán javaslatéhoz, Elképzel hetetlen, hogy két olyan nagy tradícióval rendelkező szaktudományt, mint a görög és a latin djcfcera&fxsoc filológia, ne különválasztva és ezáltal megfelelő továbbfejlődési lehetőségeket biztosítva művelje a két tanszék a Karon. Helyesnek tartaná, amennyiben a Kar és a dékán ezzel egyetért, hogy a kettéválasztás indítványozása során a görög filológiai tanszékkel kapcsolatban hangsúlyoznánk azt, hogy a klasszikus görög mellett meg kellene nyitni a bizánci és az ujgörög filológia oktatását és kutatását is. Egy másik funkciójánál fogva Tolnai professzor felveti: az uj törvényerejű rendelet nagyon leszűkítette az ösztöndíjas aspirantura lehetőségét, de van ennek a rendeletnek sgy olyan paragrafusa, hogy az olyan tudományszakoknál, amelyek fontosak, nagy tradícióval rendelkeznek, de valamiféle hiátus következett be bármilyen oknál fogva, ott - még ha olyan szaktudományról van is szó, amely gyakorlati, népgazdasági szempontból nem központi jelentőségű - aspiranturát hirdessen az Akadémia. Javasolja a Tanács a rektornak, majd pedig a rektor a Tudományos Minősítő Bizottságnak aspirantura hirdetését részben a klasszikus latin, részben a görög stúdiumok valamelyikére. Ez az aspirantura lehet belföldi, ahol ez lehetséges, ha van megfelelő kiemelkedő magya. vezető, ha pedig nincs, akkor lehet az aspirantura külföldi, akármelyik baráti országgal fennálló kapcsolatok keretében.

Kardos Tibor hangsúlyozza, hogy a felvetett kérdés szívügye. A magyar klasszika filológia története az utóbbi 40-50 esztendőben a szeme előtt játszódott le. Huszti József voltaképpen latinos volt, az újlatinra vetette rá. magát olyan erővel, hogy azt hittük, nem tud foglalkozni a klasszikusokkal, és mégis vezette a Latin Tanszéket. Tudniillik emberekben kell gondolT

T