Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.63.)

1971. április 29. VII. ülés

'

v>/ w- 3X nagyobb tanulmányában Harmatta professzor kénytelen volt eléggé élesen utalni arra, hogy neves külföldi tudósok, szakmájuk kitűnő képviselői egyszerűen logikai hibákat követtek el fejtegetéseikben: amit állítottak, az logikailag hibás volt. Ebből is látható, hogy minden szak szempontjából fontos a logikai képzettség, az ilyen irányú képzés megjavítása tehát az egész kar viszonylatában pozitív hatású lenne.

Nagyon nehéz az intenziv oktatás kérdése. A maga tapasztalatairól számol be, mert olyan tudományszak képviselője, amely abban a sajátos helyzetben van, hogy kénytelen mindig intenziven dolgozni, mert olyan óriási a terület, hogy egyszerre nem lehet mindennel foglalkozni, csak úgy lehet előrehaladni, ha az ember egy-egy részterülettel foglalkozik, arra koncentrálja minden erejét. Ezt meg lehet tenni és nagyon nagy a hatékonysága, de tapasztalta az intenziv oktatásnak azt a veszélyét, hogy utána amikor egy más területtel foglalkoznak intenziven a hallgatók, nagyon sokat felejtenek az előző anyagból. Valahogy meg kell oldani a folyamatosság és az intenzivitás összekapcsolását.

Kardos libor megállapítja, hogy a hallgatók javaslatán vörös fonálként húzódik végig, hogy az oktatásnak történeti levegője legyen. Meggyőződése, hogy ez a módszer a dolgok megértésének a kulcsa. Ha el akarjuk kerülni a kézikönyvszerű deduktiv, a Korán tanításának módját követő oktatást, akkor ez az egyetlen módszer, amelyet alkalmazni lehet, mert igy ismeri fel a hallgató a fejlődés vonalát, tudja nyomon követni a dolgok kialakulását a társadalmi fejlődéssel párhuzamosan. Ez a módszer tehát feltétlenül üdvözlendő, az egyetlen lehetséges ut. Örömmel üdvözölné a maga részéről is a renaissance filozófia oktatását.