Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.63.)
1971. április 29. VII. ülés
30 Például Descartes Értekezések a módszerről cimü miivé- nek IV. részét, elsősorban a Gogito ergo sum tételét, amellyel kapcsolatban az empirizmus^racionalizmust, az ismeretelméletet, a szubsztanciát, a különböző istenfelfogásokat, az analógiát, a hiperbolát, a filozófia profanizálódását és más kérdéseket lehet megtár- gyalni. Második xxügx szövegnek Spinoza x. Etikájának V. részét javasoljuk, mert feltehető, hogy az I. év- folyamon történelemfilozófiai szövegek elemzése még nagy nehézségeket okozna, ezért elsősorban közvetlen nevelő hatással is rendelkező etikai szövegeket javasolunk. Esetleg a kanti Etika egy fejezete is xx&fcac szóbajöhet. A második félévben Marx és Engels Kommunista Kiáltvány cimü müvével kezdené a x tanszék, hiszen közismert, hogy itt általában a középiskolai ismeretekre hagyatkoznak és általában az egyetemen sem elemzik ezt a fontos müvet eléggé. Másodiknak Engels valamelyik klasszikus szövege jöhetne szóba, elsősorban gondolunk a majom emberré válásáról szóló tanulmányra. Harmadiknak pedig Lenin "Állam és forradalom" cimü müvét illetve annak egyes kiemelt részeit találnánk alkalmasnak. Úgy gondoljuk, hogy ezen az öt szövegen a klasszikus filozófiai fogalmak és a martxi alapfogalmak teljessége is bemutatható, elemzhe- tő és ugyanakkor nagyon hasznos ismereteket ad. Mindezt meg lehet valósítani, mert véleményünk szerint a rendelkezésre álló oktatók megfelelőek, sőt több esetben kiválóak. A második tantárgy a matematika. Itt az előadó színvonala kitűnő, de a probléma az, hogy a matematikai előadás nem épül be az oktatásba. Célja a fegyelmezett gondolkodásra való nevelés lenne, nyilvánvaló azonban, hogy heti két óra ismeretközléssel még nem jön létre az előadást hallgatókban a fegyelmezett gondolkodás, tehát nem gondolkodásmódot, hanem csak ismereteket adnak át. Ezért be kellene építeni a logikai és a tudományelméleti kurzusokba.
