Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.63.)
1971. június 14. oktatói értekezlet
Elnök* Harmatta János tanszékvezető egyetemi tanár Elnök üdvözli a Bölcsészettudományi Kar megjelent okta- tóit és a Kar első oktatói értekezletét megnyitja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezeti és működési szabályzatának 69. §-a előírja, hogy évenkint egy alkalommal össze kell hívni a Kar oktatóinak értekezletét. Az értekezlet ^ dékán beszámolója alapján megvitatja a Kar egy évi tevékenységét és a következő időszak legfontosabb feladatait. A beszámoló foglalkozni fog a tudománypolitikai irányelvekkel, az ifjúságpolitikai kérdésekkel, a káderfejlesztési tervvel és a Kar anyagi helyzetével is. A Kar oktatói értekezlete egyike azoknak az uj szervezeti formáknak, amelyeket az egyetem uj szervezeti és működési szabályzata hivott létre abból a ágiból, hogy a Kar vezetését a felmerülő igényeknek megfelelőbbé és demokratikusabbá tegye. Most amikor első Ízben keiül sor ennek az oktatói értekezletnek az összehivására, a feladata részben éppen annak felmérése is, hogy ez az uj szervezeti és működési szabályzat, amelynek egyik láncszeme mai értekezletünk, hogyan állta ki a próbát, mennyiben bizonyult helyesnek, hol lehet esetleg még javitani rajta. Az értekezletről kimentésüket kérték Andies Erzsébet, Erdődi József, Zsigmond László, László Gyula, Weseetzky Vilmos, Nagypál Teréz, Zádor Anna, Sik Endre, Kovács Máté, Babiezky Béla, Széllé Béla, Szentmihályi János, Pölöskei Ferenc, Takács Etel, Falus Iván, Lakó György, Benkő Loránd, Mócsy András, Urötei György, Bessenyei György, Mezeij László, Hídvégi Andrea, Mezei Márta, Gergely Gergely, Koczkás Sándor és Ruttka^ Kálmán. Megemlékezik a 86 éves korában elhunyt Lukács György elvtársról, karunk volt professzoráról. A Magyar Tanács- köztársaság népbiztosa, £ többszörös Kossuth-dijas, akadémikus, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, kiváló marxista filozófus és esztéta volt. Mind tudományos, mind politikai működése
