Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.63.)
1971. május 26. VIII. ülés
144követelményeket kell állandóan emelni, hanem az oktatókkal szemben is ezt a tendenciát kell érvényesíteni. Ami az osztályozást illeti, ennek a funkcióiak jelenleg a karon csupán szintmegállapitó és nem kitüntető jellegű. Azelőtt úgy volt, és ez volt a helyes, hogy négy jegyet alkalmazott a tanár a szint megállapítására és kitűnőt csak a kiemelkedő hallgatónak adott. Most ez nem lehetséges, mert ha csak a kiemelkedő hallgatónak adnék jelest, ez annyit jelentene, hogy alig adnánk jelest az egyetemen. Szzel a helyzettel azonban óriási mértékben süllyed a színvonal, az ősztályozás- nak egyébként úgysincs különösebb szerepe, mert a jegyek szerint lehetetlen lenne összehasonlítást tenni az egyes évfolyamok, szakok és általában egyetemek oktatásának eredményessége tekintetében. Helytelen lenne az olyan verseny is, hogy melyik tanszék ad rosszabb osztályzatokat és ahol rosszabb az átlag, ott magasabb a színvonal. Az osztályozásoknak korlátozottá a céljuk és korlátozott a jelentőségük is, ezen még sohasem lehetett egy egyetem munkáját lemérni. Meg kell határozni, hogy mi voltaképpen az osztályozás célja és értéke. Az előterjesztett anyag fő jelentőségét abban látja, hogy felhivja a figyelmet egy sor problémára, amelyeket a kiscsoportos oktatás bevezetése előtt nem lá.ttuk, most világosak lettek és komoly feladatok elé állítanak bennünket, amelyeket a jövőben meg kell oldani. Székely György dékán - minthogy több felszólaló nem jelentkezett - átadja a szót Szathmári István'dékán- helyettesinek, hogy adja meg a választ. Szathmári istván mxgkkkx megállapítja, hogy nincs ellentét a között, amit a bevezetőben előadott és az utána következett felszólalások között. A feladat a felmérés volt, a problémák megmutatása - mint Harmatta János professzor mondotta felszólalása záró mondatában. Hangsúlyozza, hogy az elhangzott fejtegetésekkel egyetért, megköszöni Ligeui Lajos professzor hozzászólását:
