Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.62.)

1971. március 24. VI. ülés

kell egyelőre megközelítően 50 tanszék között szét­aprózni a hitelkereteket. Bölcsészettudományi Karunk talán az egyetlen Európában, amely ilyen struktúrával dolgozik. Tanszékcsoporbonkint jobban lehet majd egy bizonyos kiemelt kutatási témára fe hitelt biztosítani. A A gazdasági bizottság kétségtelenül nagy munkát vég­zett, javaslatai, észrevétele minden vonatkozásban reálisak, örvendetes azonban, hogy a most megemelt hitelkeretből ki lehet elégíteni az utóbb felmerült jogos igényeket. Az oktatói bérfejlesztés nem szerepel az előterjesz­tett anyagban, nem kis gondot jelent azonban a kari vezetés számára, mert nemcsak gazdasági, hanem káder­politikai kérdés is. Amikor majd a kari tanács elé kerül, vissza lehet térni ezekre a problémákra. Bár természetesen kérjük és meg is kapjuk különböző kérdésekben a szakszervezet támogatásét, mindig az a kérésünk a szakszervezethez, hogy kérdezze meg minden ügyben a tanszékvezetőt, nélkülük a szakszervezet ne tegyen javaslatot. Ha ez mégsem történt meg, kéri, hogy a jövőben történjék meg, az állami vezetés a társadalmi szervekkel közösen mindig megvizsgálja a helyzetet egy- egy oktató fizetésének megállapításánál, de az nyil­vánvaló, hogy a tanszékvezető ismeri legjobban az il­letőt és az adott területet, 90-95 %-ban az állami vezetés el is fogadja a tanszékvezető javaslatát és csak a fennmaradó 5 %-ban érvényesíti a saját vélemé­nyét. Az nem fordul elő, hogy a tanszékvezető javas­latát az állami vagy a társadalmi szervek ne vizsgál­nák meg és ne vennék tekintetbe. Ha az állami vezetés másképp dönt, akkor ezért a felelősséget mindig vállal­ja is. Mi a TKFA-t illeti, meg kell mindig vizsgálni, hogy a tanszékek az előző évben milyen összeget használtak fel. Vannak ugyanis tanszékek, amelyek különböző kényszerítő körülmények folytán túllépték hitelkere­tüket, más tanszékek pedig nem használták fel, holott igényelték.

Next

/
Thumbnails
Contents