Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.62.)

1971. január 14. III. ülés

W\3- iw

adása. Magyarország ezzel részese lett ennek az uj

tudománynak, ez az egyik, a másik az, hogy ez az

ország olyan jelentős egyiptomi miiemlékek birtokosa,

' \ amelyek magukra vonták a nemzetközi figyelmet.

Utána megtörtént Mahler Ede professzorrá valö kinevezése, ő azután kiépített egy intézetet és egy egyiptomi gyűjteményt, amely ugyancsak a Kar professzora, Beöthy Zsolt révén letétként került az egyetemre.

Nem szabad figyelmen kivül hagyni a Horthy-rezsimnek azt a tudománypolitikáját, amely végső soron mindkettőt romlásba vitte, Megszűnt a tanszék a 50-as xacá években és külföldre került az akkori tudomány politika felmérhetetlen bűneként az a rendkivül értékes gyűjtemény, amely most Upsalában van. Szerencsés körülmény, hogy az a kutatási irány, amelyet Mahler Ede bejelentett Hamburgban, nem maradt azért aratás nélkül, mert 50 évi munka után megszülhetett mégis egy jelentős egyiptomi gyűjtemény, amely a Magyarországon lévő, legtöbbsaör csak raktárilag kezelt anyagot egy helyen, a Szépművészeti Múzeumban gyűjtötte össze,1959-ben ez a gyűjtemény meg is nyilt. Elveszett tehát egy tanszék, de nracg megmaradt az a kutatógárda, amelyet elsősorban Mahler Ede nevelt fel és megmaradt egy rendkivül jelentős gyűjtemény, amely az simult két évtizedben újra nagy nemzetközi jelentőséget nyert. További indok: kiderült, hogy az Egyiptomon kívüli egyiptomi kultikus emlékeknek Magyarország az egyik leggazdagabb lelőhelye. Erről alkalmunk volt külföldi kongresszusokon számot adni. Csak ná-