Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.62.)

1971. február 18. V. ülés

1(o 1.

törekszik majd arra, hogy az olyan hallgatók, mint amilyenről Tolnai Gábor professzor beszélt, bekerüljenek a keretbe. Ide kapcsolódik az, amit Kardos Tibor professzor kifejtett az ösztöndijakkal kapcsolatban. Valóban differenciálni kell aszerint, hogy részképzésről, nyelvtanulásról vagy a tudományos munkába való bevezetésről van szó.

Amit Simonovits Istvánná tanszékvezető egyetemi docens mondott, mutatja, hogy a tanszékek közti kapcsolatok nem a legjobbak. Itt is felmerült egy jó alkalom arra, hogy az Orosz Tanszék és a Filozófiai Tanszék összeüljön és ezeket a kérdéseket megbeszélje. Egyetért azzal, amit Simon(vit s elv társnő kifejtett.

Több felszólaló emlitette a hivatás iratot. A tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülése valóban nincs meg, és ez nagyon alapvető. Mégis meg merné kockáztatni azt az állitást, hogy a fiatalokban több hivatástudat lehetne, mert a régi tanárok sohasem nézték azt, hogy mit keres egy mérnök vagy egy orvos, a tanári pályát tekintették hivatásuknak. Természetesen kétségtelen, hogy ma határozott gátjai vannak annak, hogy hallgatóink például vidékre menjenek.

A fizikai dolgozók gyermekei esetében fennálló hátrányos helyzet vizsgálata, ami több felszólalásban .szerepelt, igen hasznos lenne. Megjegyzi, hogy itt inkább a fogalomkincs szegénységéről van szó, amit persze a szókincs világosan jelez.

A hátrányos helyzetben lévő hallgatókkal kapcsolatban fontos tennivalókra mutatott rá Gzine Mihály docens, kifejtette, hogy hátlányuk milyen korán kezdődik el.

Ami a szemináriumi dolgozatok mennyiségének felülvizsgálatát illeti, ezt a blokkoknak kellene elvégezniük, voltak ilyen megállapodások, csak éppen nem tartották meg.

Láng László hallgató kiemelte a középiskola szerepét a tehetséges munkás-paraszt származású tanulókkal