Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.62.)

1971. február 18. V. ülés

szeretnének valamilyen kutatóintézetben elhelyezkedni. Kérdéseire azonban kiderül, hogy az illetők nincsenek tisztában a tudományos munka képességbeli és más követelményeivel, őket csak a kötetlen munkaidő csábítja. Kzzel az egész általa felvetett problémával érdemes lenne egyszer külön foglalkozni.

Hadrovics László szintén indítványozza annak, felderítését, hogy a vidéki állások miért nem vonzzák a fiatalokat, ha pedig az okok kiderülnek, tenni kell ez ellen valamit. Például a vidékre menő tanároknak fokozottabb mértékben kellene lakást biztosítani, kölcsönt adni, hogy televíziót és könyveket tudjanak beszerezni stb.

A javaslatok között nem szerepel felelet erre a súlyos kérdésre.

Huszár Tibor hangsúlyozza, súlyosan esik latba, hogy 1966-1969 között átlagban 22.9 % volt a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a felvettek közt. Gélszerű lenne megvizsgálni, miért és hogyan alakultak ki ezek a kedvezőtlen arányok. Az egyik ok kétségtelenül a pedagógus pálya jelenlegi anyagi és erkölcsi megbecsülésének foka, de bizonyára mᣠokai is vannak. A munkás- és paraszt származású fiatalok hátrányos helyzete nem egészen azonos módon alakul. Ma már az egyes munkásrétegek intellektuális szintje közt is jelentős különbség van, már van olyan munkásréteg, amely érettségizettként lett szakmunkás. Még eltérőbb a paraszt- származású hallgatók helyzete egymástól, mert más egy módos nagyközség jól prosperáló termelőszövetkezettel és más a tanyasi környezet, ne felejtsük el, hogy

1.5 millió ember él tanyasi szinvonalon, ami igen magas szám az ország lakosságát tekintve. Csak szisztematikus munkával lehet a hátrányok okát felderíteni és azokat leküzdeni. A vizsgálatoknak ki kell terjedniük arra is, hogyan értékelik egyes társadalmi rétegek a tanári munkát más pályákhoz viszonyítva. Az egyetem bekapcsolódhatna az Akadémiának a társadalmi rétege- ződés és életmód kérdését kutató munkájába, a téma