Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.62.)

1971. február 18. V. ülés

természetesen megtérítve költségeiket, mert ilyesmire a tanári fizetésből nem futja. Hogy miről beszélnénk velük, az világos. Simonovits Istvánná rámutat arra, hogy az előterjesz­tés 9. oldalának első és második bekezdése foglalkozik az ideológiai tanszékek munkájának hiányosságaival. Ezeknek a hiányosságoknak a tanszékek tudatában vannak és megpróbálják fokozatosan kiküszöbölni, de nem biz­tos, hogy ezt úgy kell tenni, ahogy az Orosz i’anszék felvetette. Az orosz szakos hallgatók úgy érzik, hogy nem elegendő a marxista ideológiai felkészültségük az egyetem végeztével. Az a szomorú a dologban, hogy a Filozófiai Tanszék is mindig az orosz szakos hallga­tókkal van a legkevésbé megelégedve, különösen meg­lepő, hogy az államvizsga alkalmával mennyire nem tud­nak válaszolni olyan kérdésekre, amelyeket más szakos hallgatóktól általában sokkal eredményesebben tudunk számonkérni. Azt mondja továbbá az anyag, hogy nem tudtuk xrétoncx elérni, hogy az ideológiai tárgyak a hallgatók szemé­ben a szaktárgyakkal azonos értékűek legyenek, választ adjanak az élet adta gyakorlati kérdésekre, A Filozó­fiai Tanszék úgy kezeli tárgyát egyrészt mint szak­tárgyat, másrészt mint olyan tárgyat, amelynek feladata választ adni az élet által egyre viharosabban felvetett kérdésekre. Őszintén bevalljuk, hogy az utóbbi felada­tot nem sikerült teljesen megoldani, de nehéz is csak megközelítően teljesíteni. Hogy nem mindig tudunk meg­nyugtató választ adni a hallgatók kérdéseire? Ha azt mondanánk a kérdésekre, hogy igen-nem, akkor ez meg­nyugtató válasz lenne, de mi nem is akarunk ilyen választ adni, mert a kérdések nem ilyen egyszerűen vetődnek fel, és a lényeg az, hogy felelősen vessék fel azt, amit államunk és a párt vezető munkájában kifogásolnak. A cél inkább az, hogy alkalmassá tegyük őket arra, hogy maguk tudjanak gondolkozni és felelős­séggel ítélni bizonyos kérdésekben.

Next

/
Thumbnails
Contents