Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1972. május 25. VII. ülés
I. A KÉPZÉS CÉLJA ÉS FORMÁI A Bölcsészettudományi Karon részint tanárképzés, részint egyéb szakképzés folyik. A tanárképzés célja; közép- és felsőfokú ektatási intézmények számára széles körű szakmai, pedagógiai, módszertani ismeretekkel és készségekkel rendelkező, marxista világnézetű szaktanárok képzése, akik /adott esetben az általános iskolák felső tagozatában is/ alkalmasak a mindenkori ektatási és nevelési feladatok színvonalas ellátására, figyelemmel kisérik tudományszakjuk fejlődését, alkalmazni tudják eredményeit, és képesek közreműködni tudományszakjuk és annak módszertana művelésében is. A nem tanárszakos képzés célja: olyan - marxista világnézetű - szakemberek képzése, akik szaktudományuk önálló műveléséhez megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati készségekkel rendelkeznek, s ezért alkalmasak arra, hogy tudományos intézetekben, felsőoktatási intézményekben, múzeumokban, levéltárakban, könyvtárakban és népművelési intézmények- bizonyos munkahelyein, illetve egyéb kulturális és tömegkommunikációs intézménynél /könyvkiadás, sajtó, rádió stb./ működjenek, /A kétféle képzés cél és tanterv szempontjából különbözik, de természetes, hogy a tudományos intézetek, felsőoktatási intézmények stb. utánpótlása részben a tanárképzésben résztvevők közül kerül ki./ \ II. A TANULMÁNYOK IDŐTARTAM ÉS A TANÉVBEOSZTÁS A tanulmányi idő 5 év /10 félév/, A tanév szorgalmi időszaka az I-IV,.évfolyamon általában félévenként 14-14 hét, az V. évfolyamon 11-11 hét, A tanév időbeosztásával kapcsolatos kérdéseket az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. A tanév kezdetekor a dékán közzéteszi az egész tanévre vonatkozó időbeosztást. .
