Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1972. május 25. VII. ülés

hallott általában a közösségek munkájáról. Az egyik meg­nyilatkozás úgy szólt, hogy nem fontos a gondolat kife­jezésének megformálása, csak maga a gondolat, aki nem érti, vessen magára. A másik pedig az, hogy csak a hatá­rozat a fontos, az nem lényeges, hogy kit hogyan érint. Egyik véleménnyel sem ért egyet. Meggyőződése, hogy a gondolat kifejezésének formája is fontos, ismeri Szath- mári elvtárs müveit, és ezekből tudja, hogy nála nem­csak a gondolat, hanem annak a kifejezése is megfelelő. Ugyanezt érezni lehet az emberekkel való érintkezése során is, úgyhogy a legnagyobb bizalommal viseltetik iránta. Azt sem hiszi, hogy csak a határozat a fontos, az nem fontos, hogy minden jó meggyőző munkával fogad­tatjuk el. Tapasztalta, hogy Szathmári elvtárs mindig ideák higgadtan fejezi ki magát, és mindig meggyőx&tícs* meggyőzéssel érte el azt, amit elért. Ennek követkézté- ben örül a jelölőbizottság javaslatának. Gyenis Vilmos a docensek véleményét fejezi ki egy mon­dat erejéig: akik közelebbről ismerjük Péter Mihály és Szathmári,István elvtársak párt szervezeti tevékeny­ségét, különböző bizottságokban és szakterületeken együttes munkát fejtettünk ki velük - meggyőződése, hogy a többség véleményét fogalmazza meg- javasoljuk a két dékánhelyettes jelölését. Galla Endre elnök megállapítja, hogy több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát lezárja és elrendeli a tit­kos szavazást. A Tanács Szathmári István tanszékvezető egyetemi docenst 54 szóval 1 ellenszava­zattal szemben, Péter Mihály docenst pedig 49 szóval 5 ellenszavazattal szemben és 1 tartózkodás mellett 3 esz­tendőre dékánhelyettesekké megválasztotta Galla Endre elnök közli, hogy összesen 56 szavazat ér­kezett, ebből egy érvénytelen volt. Minthogy a dékánhe­lyettesek megválasztásához kétharmados többség kell, ezzel mindkét dékánhelyettes megválasztottnak tekint­hető. Megköszöni a jelölőbizottság munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents