Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1972. április 27. VI. ülés

-2P

eltérő hajlandóságéból, viszonyulásából is adódik.

Egyetértek azzal is, amit a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáról mond a határozat. Amikor a fizikai dolgozók gyermekeinek felvétele megtörtént, mégpedig szakonkint egyáltalán nem arányosan, utána már csak keveset foglalkoztunk azzal, hogy mi történik velük, pedig xskK ismereteink szerint nagyon sok területen, tudományos diákkörökben, a politikai légkör kialakításában nem jutnak számuknak megfelelő szerephez. Ez a körülmény is további vizsgálatot igényel, nem elegendő itt mindent azoktól várni, akik nagy terhet vállalnak az egyetemi felvételi vizsgákból, hanem mind az előkészítés, mind a tanszékeken a fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozás terén az összes oktatóknak az ifjúsággal együtt szerepet kell vállalniok.

Bár nem Karunkhoz tartozik, legfeljebb az épület vonatkozásában, de megemlítem, hogy egyetértek a határozatnak az Egyetemi Színpadra vonatkozó megállapításaival. Ennek a sok éve húzódó problémának valahogy már véget kellene vetnünk, mégpedig a mi közreműködésünkkel is. Valószi- nüleg a rossz kompromisszumok politikája okoz itt gondot. Az egyetemi kulturális és sport munkát nagyobb összefüggésekben kellene megvizsgálni, megállapítani, hogy a hallgatóság köréből hányán vesznek részt abban aktivan. 3£k±& Valószinüleg itt is az a szomorú eredmény derülne ki, hogy sokkal többet foglalkoznak ezekkel a területekkel, mint ahány hallgató abban akti van részt- vesz, ugyanakkor pedig elhanyagoljuk a kulturális munka számos olyan területét, amelyben hallgatóink aktivan tevékenykednek, de az egyetemi kereteken kivül, értékelni kellene és figyelemmel kellene kisémi a hallgatóságnak ezeket az erőfeszítéseit, mert tudományos és kulturális ambícióik jobb fokmérője, mint az Egyetemi Szinpad. Ilyenek az egyetemi hallgatói kiadványok, a tudományos diákköri munka általában, az alkotóköri tevékenység és a különböző kulturális együttesek. Úgy gondolom, hogy egész művelődésünknek, de az egyetemi művelődési életnek