Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1971. szeptember 30. I. ülés

3/

előkészítésnél tartunk, holott a hallgatói struktúra már 4-5 év alatt átrendeződött. Nyilván összefügg ezzel a II. rész 2. pontja* az Angol Tanszék oktató-nevelő munkájának megvizsgálásáról. Az angol szakos hallgatók száma már a félezer felett van. Az orosz szakosok száma a hatsMzat /elérteés a német szak is szépen gyarapodik, ugyanakkor a személyi, tárgyi és anyagi feltételek messze elmaradtak. Összefüggésbe kell ezzel hozni a IV. rész 10. pontját is. Az elmúlt tanév végén Polinszky Károly miniszterhelyettes, Nagy Miklós elvtárs, a pártközpont osztályvezetője járt egyetemünkön és a bölcsészettudományi kari problémákról szólva felvillantották annak a lehetőségét, hogy a természet- tudományi karokhoz hasonlóan a három bölcsészettudományi kar között is valamiféle profilmódositást hajítanak végre. Ennek a kérdésnek e félévi vagy ezévi munkátérvünkben nagy szerepet kell tulajdonítani. Felhívja a KISZ bizottság figyelmét a II. rész 11. pontjára, a kari tanács hallgató tagjainak megválasztására. Ez a rövid megfogalmazás természetesen nem öleli fel az egész feladatkört. Arról van itt szó, hogy valamikor november elején hallgatói gyűlést rendez a KISZ bizottság és ez alkalommal számos, az oktatással, a kari tudományos munkával, a diákság helyzetével kapcsolatos kérdést fel kell vetni. A pártszervezet nevében kéri a kari tanács tagjait és rajtuk keresztül az összes oktatókat, hogy ezeknek a kérdéseknek előzetes vagy a gyűlést követő vitájában vegyenek részt és támogassák azt.

Jogosnak tartja Nagy Sándor professzor felvetését arról, hogy az Akadémia nem kapcsolja be az emlitett munkálatokba a Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai fanszékét.

Az Akadémia valóban nem avatkozhat be a tanszékek dolgaiba, de voltak szélsőséges példák, amikor bizony még egy tanszéki könyvtáros is megfelelő partner volt az Akadémia egyes hivatalainak. A Bölcsészettudományi Kar nagyon nagyra nőtt kar, jelentős tudományos műhely, úgyhogy jogos Nagy Sándor professzor kérése, amelyet persze a szakma keretében kellett volna előterjesztenie