Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1972. február 3. IV. ülés
dr.Mády Zoltán kandidátus, mb.előadó, ny.gimn.tanár számára a cimzetes docensi cim adományozásához. Hivatkozással a 35/1972.számra az ELTE BK Indoeurópai Nyelv- tudományi Tanszék részéről dr. Harmatta János tv.egyetemi tanár dr. Mády Zoltán kandidátust, mb. előadót, ny. gimn.tanárt cimzetes docensi cimre terjesztette fel. Mády Zoltán 1896.szept.9-én született, apja Milscher Rezső szövőmunkás volt. A középiskolai tanári oklevelet 1921-ben szerezte meg egyetemünkön magyar-latin szakon, majd 1924-ben német szakon. Mindezt megelőzően a Vörös Hadseregben teljesített szolgálatot. A bölcsészdoktori oklevelet szintén 1921-ben szerezte meg az indoeurópai nyelvészet, finnugor nyelvészet és magyar irodalom szaktárgyakból. Egyetemi tanulmányai alatt Schmidt József, tanszékünk egykori professzora volt Mády tanára, ő vezette be a keltológia tudományszakába is Mádyt, aki Schmidt vezetése alatt indoeurópai nyelvésznek készült. Amikor azonban Schmidt Józsefet az ellenforradalom az egyetemről eltávolitotta, Mády számára is megszűnt az indoeurópai nyelvészettel való foglalkozás lehetősége. Bár keltológiai tanulmányait egész élete folyamán folytatta,, más pályán volt kénytelen elhelyezkedni. Különböző középiskolákban tanított általában, többnyire Budapesten. 1936-tól Györffy professzor mellett a Néprajzi Tanszéken megbízott előadóként működött, majd az Országos Táj- és Népkutató Intézetben vezető munkatársként. Ez időszakban a néprajz került érdeklődése előterébe, s érdeklődése jellegére jellemzőnek tartható, hogy ilyen cimü munkák szerepelnek megjelent müvei között, mint: "Az analfabétizmus Újpesten", "Egy újpesti népkönyvtár" stb. Schmidt József haladó felfogása tehát továbbra is örökségként kisérte életútján. A felszabadulás után az orosz szakot is elvégezte egyetemünkön, s e tanulmányai és az újabb lehetőségek visszavezették nyelvészeti érdeklődéséhez. Az ELTE Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszéken 1958- tól mindmáig is folyamatosan működött megbizott előadóként a keltológia körében, s eredményes és lelkes munkája eredményeképpen már nem egy tanítványa a publikálásig jutott. Tanítványainak mindig segiteni kész, szeretett és bölcs tanára lett kitünően használva fel a középiskolai munkában szerzett nagy pedagógiai gyakorlatát éa az egész életén át lankadatlan szorgalommal és nem szűnő érdeklődéssel szerzett széleskörű tudományos olvasottságát. Mióta lehetősége nyilt nyelvészeti, keltológiai munkái közlésére, magasszinvonalu tanulmányai egész sora jelent meg az Antik Tanulmányokban, az Acta Antiquában, továbbá a Szovjetunióban. Nemzetközi kongesszusokon tartott előadásai ismertté tették a magyarországi keltológiai kutatásokat nemzetközi viszonylatban is. Érdeklődése és lendülete korával sem hanyatlik, ezt mutatja, hogy 1971“,ben védte meg "Pannonia településnevei" c. kandidátusi disszertációját és megszerezte a nyelvészeti tudományok kandidátusi cimét. A kilenegyermekes apa, akinek mind a hat ma élő gyermeke értékes munkát végez hazánkban, az a gimnáziumi tanár, akiben egész életén át olthatat'«nul égett a tudományos munka iránti érdeklődés és szenvedély. Nem kétségesen megérdemli a megbecsülést. Mády, aki több mint 26 félévet tanitott megbizott előadóként egyetemünkön, aki megszerezte a kandidátusi cimet és értékes tudományos munkássággal rendelkezik, nyugodtan terjeszthető elő a cimzetes docensi cim megtisztelő elismerésére. /Nyugdijas, utolsó munkahelye: a Bp.II.,ker. II.Rákóczi Ferenc Gimnázium volt. Lakáscíme: Bp.XI. Petzvál J.u.16./ Budapest, 1972.január 26. dr. Töttössy Csaba s.k. kandidátus, egyetemi docens Előadói ;javaslat
