Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1971. december 16. III. ülés
-,-W" I. A KÉPZÉS CÉLJA ÉS FORMÁI A Bölcsészettudományi Karon részint tanárképzés, részint egyéb szakképzés, un. bölcsészképzés folyik. A tanárképzés célja; középfokú o itatási intézménye i, továbbá általános iskolák felső tagozata számára széles körű szakmai, pedagógiai, módszertani ismeretekkel és készségekkel rendelkező, marxista világnézetű szaktanárok képzése, akik alkalmasak a mindenkori oktatási és nevelési feladatok színvonalas ellátására, figyelemmel kisérik tudományszakjuk fejlődését alkalmazni tudják eredményeit, és képesek közreműködni tudományszakjuk és an nak módszertana művelésében is. A nem tanárszakom bölcsészképzés célja: olyan - marxista világnézetű - szakemberek képzése, akik szaktudományuk önálló műveléséhez megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati készségekkel rendelkeznek, s ezért alkalmasak arra, hogy tudományos intézetekben, felsőoktatási intézményekben, múzeumokban, levéltárakban, könyvtárakban és népművelési intézményekben, illetve egyéb kulturális és tömegkommunikációs intézménynél /könyvkiadás, sajtó, rádió stb./ működjenek. /A kétféle képzés cél és tanterv szempontjából különbözik, de természetes, hogy a tudományos intézetek, felsőoktatási intézmények stb, utánpótlása részben a tanárképzésben részvevők közül terül ki./ II. A TANULMÁNYOK IDŐTARTAMA ÉS A TANÉVBE OSZT ÁS A tanulmányi idő 5 év /10 félév/, A tanév szorgalmi időszaka az I-IV..évfolyamon általában félévenként 14-14 hét, az V. évfolyamon 11-11 hét. A tanév időbeosztásával kapcsolatos kérdéseket az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. A tanév kezdetekor a dékán közzéteszi az egész tanévre vonatkozó időbeosztást.
