Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1971. december 16. III. ülés
16ö mázott nyelvészet szakot nem választhatja? Ha;jüu András: a 10. oldalon az áll, hogy az év közben tartott beszámolók időpontjait, lebonyolitási módját az illetékes tanszékek határozzák meg, s azokat közük a hallgatókkal. Mostanában voltak ebben a tekintetben problémák, itt tehát egyértelműen az áll, hogy ezt előre közölni kell. A ö. oldalon^az áll, hogy speciális tanulmányokat csak egyetemi tanár vagy docens irányitásával lehet folytatni. Egy bekezdéssel lejjebb már az áll, hogy a speciális tanulmányok formái közé tartozik a gyakorlat valamely tudományos intézetben. Vajon van-e arra lehetőség, hogy valamely speciális szakterület egyetemen kivüli alapos ismerője, tudósa yJcglachessen speciális tanulmányokat? Tóth Gábor: az anyag á. oldalán a tanárszakok céljával kapcsolatban az szerepel, hogy a cél az általános iskolák felső tagozata számára szaktanárok képzése. Az általános iskolák felső tagozata számára a tanárképző főiskolák képeznek tanárokat, erre sem pedagógiailag, sem módszertanilag nem késziti fel az egyetem a hallgatóit. A 15. oldalon talán a fogalmak keveredése az, hogy a 2. pontban az oldal alján a pedagógia tárgyai között szerepel az általános lélektani:. A lélektan nem tartozik a pedagógia tárgyai közé. Ugyancsak fogalmi iüaá tévedés van a neveléstan cimszó alatt a következő oldalon, ahol ez alatt sorolja fel az anyag a neveléselméletet, a didaktikát és a neveléstörténetet. Kern látja világosan a 16. oldalon a dolgot, ahol az áll, hogy a pedagógiai tárgyakból két féléven keresztül kollokvium van, de van belőle záróvizsga is, ugyanakkor van olyan szabály, amely szerint ha egy félév kollokviummal zárult, abból nem kell záróvizsgát tenni. Szathmári István dékánhelyettes Mollay Károly docensnek adott válaszában közli, hogy ha az egyik szakon a hall-
