Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1971. december 16. III. ülés

ni-vdett, sőt sok vonatkozásban megvalósított. Ezen az utón kell tovább haladni. Érdemes lesz figyelembe venni a párt által végzett felülvizsgálat eredményeit abban a tekintetben, hogy mig a debreceni és a szegedi karok hallgatói tanárnak mennek, a mi hallgatóinknak több mint a fele vagy legalábbis a fele nem tanári pályán helyezkedik el. A KISZ javaslatai között szerepel, hogy az V. évesek is taníthassanak, ez azonban semmiképp sem lehetséges. Részben azért, mert egyelőre azzal kell foglalkoznunk, hogy megoldjuk azokat a feladatokat, amelyeket a három gyakorlóiskolai igazgató által részletesen kidolgozott terv tartalmaz arra vonatkozólag, hogyan készíthetnénk elő jobban hallgatóinkat a tanári pályára, s felvetették ebben a tervezetben, hogy kevés idő áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a hallgatókat bevezessék a tanári munkához szükséges tudnivalókba, az osztályfőnöki arák megtartásába, az adminisztrációs munkába, klubdélutánok szervezésébe, az úttörő mozgalom vezetésébe stb.

Az elmúlt napokban a Somogy megyei ffanács összehívott Kaposvárott egy 20-25 főből álló tanári gárdát, amely zömmel nálunk végzett, 5”6 éve tanítanak, s az értekezleten egyöntetűen kitűnt az a negativum, hogy az egyetem nem készítette elő őket megfelelően a tanári pályára. A Tanárképző Tanács határozata is kimondja azt, hogy V. évests nem szabad Kanixcxi tanítani engedni, legfeljebb kilenc órában, és csak akkor, ha a szociális helyzete feltétlenül megkívánja, tanulmányi előmenetele pedig biztosíték arra, hogy jól fog tanítani, tudniillik azokkal, akik elmentek tanítani, többé senki sem foglalkozott a tanítás szemszögéből. Igaz - és ez a kaposvári értekezleten is elhangzott, de a maga részéről is vallja - hogy a tanári munkához adottság kell, és mindenki kialakit magának egy bizonyos oktatási módot, ez azonban nem elég.

A jelentésben és a hozzászólásokban sok minden napvilágra került, és most a hallgatók, a tanszék, az egyetemi állami vezetés és a minisztérium feladata, hogy a teendőkből minél többet elvégezzen.