Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)

1970. december 15-16. II. ülés

Baleczky Emil kijelenti, hogy ide mosTtanulni jött, megköszöni a kari vezetésnek, hogy a jelentést napirendre tűzte, a felszólalásokkal nagyjában egyetért.

Ha voltak is kisebb-nagyobb hibák a felszólalásokban, a lényeg az, hogy a tanszék komoly segítséget kapott és ezt köszöni.

Bolla Kálmán visszatér arra, hogy Reményi József többször hivatkozott a minisztériumra és annak ellenző állásfoglalására. Állítja, hogy ezek a témák nem képezték minisztériumi megfontolás tárgyát, valószinü- leg az értesülésekben van itt a hiba. Ha a KISZ tagjai meg akarják ismerni a minisztérium állásfoglalását, akkor közvetlenül a minisztériumhoz is fordulhatnak, de azt tanácsolja, hogy először ismerjék meg a tanszékvezető és a Kar dékánjának álláspontját is.

Székely György dékán lezárja a vitát, mert a felszólalások során nagyon sok szempont már ismétlődött és nem ez az utolsó alkalom, hogy a Tanács foglalkozhat az Orosz Tanszék vagy £ás tanszék problémáival.

összefoglalva a vitát megállapitja, hogy a kari tanács feladata elsősorban a tájékozódás volt és nem az, hogy konkrét határozatokat hozzon. A kiküldött munkacsoport által ^készített jelentés kiegészítve azokkal a válaszokkal, amelyeket a munkacsoport vezetője itt adott, nagyon jó és tárgyilagos képet nyújt a kari tanács számára, ennek alapján a tanszék, illetőleg a sxxk szlavisztikai tanszékcsoport tovább tud dolgozni. A felszólalók nagyon plasztikus képet adtak arról, hogy az Orosz Tanszék feladata milyen rendkívül kiterjedt és ennek következtében komplikált.

Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a tanszék annak a nagy kultúrpolitikai és tudománypolitikai igénynek, amely az orosz szakkal kapcsolatos, az elmúlt fejlődés különböző kanyargásainak következtében ma még nem tud mindenben eLeget tenni. Meg lehet