Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)

1970. december 15-16. II. ülés

\Vo-ßSmegvizsgálni, mert addig nem lehet: a népköltészet és a régixorosz müvek elemzéséhez hozzákezdeni, mig nincs meg a megfelelő nyelvi készségük.

Kern ideális, hogy az V, évben kerülnek ki a hallgatók a Szovjetunióba, amikor már állás után szaladgálnának. Vajon lehetséges lenne-e ezt az utazást előbbre hozni, az I. évre valószinüleg nem, de minél előbbre, mert minél előbb kapnak biztos nyelvi képzést, annál könnyebben haladhatnak előre tanulmányaikkal.

Szathmári István dékánhelyettes nagyon józan felmérő munka eredményének tartja a jelentést. A két KISZ tag hozzászólásához kapcsolódik. Az anyag 4. oldalán az ő javaslatuk alapján szerepel a műelemzés problémája, illetőleg Tolsztoj, Dosztojevszkij és Csehov oktatásának a kérdése. A jelenlegi helyzetet ezzel kapcsolatban nem tartja olyan nagy hibának, mert az egyetemen mindent nem lehet megtanítani, a speciálkollégiumokon sorra kerülhetnek vagy sorra kerülhet közülük egy. Hogy mind sorra kerüljön, erre nem vállalkozhatunk, csak arra, hogy a hallgatók bizonyos alapismereteket és a továbbiak megszerzéséhez való készséget sajátítsanak el. Azzal természetesen egyetért, hogy a műelemzésre nagy gondot kell fordítani, éppen ezen a módon lehet megadni azt az alapot, amelynek segítségével a leendő tanár a középiskolában sorra kerülő kisebb-nagyobb Írókkal foglalkozni tud. A stilisztikai és a poétikai alapképzés nyilván szükséges, kérdés, hogy ezt milyen mértékben kapják meg. Egyes idegen nyelvszakokon van külön stilisztika, másutt nincs, ahol nincs, ott is nyilván szó esik erről az irodalmi elemzések keretében. Erre szükség van. Teljesen egyetértés ugyanis azzal, amit Hadrovics László professzor mondott, hogy a nyelvészet és az irodalom közelednek egymáshoz és a hid éppen a stilisztika illetőleg a műelemzés.

A hallgatók kérésének tehát teljes mértékben helyt adna.