Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)
1970. december 15-16. II. ülés
(2£> /56 «u Hadrovics László kijelenti, gondosan áttanulmányozta az Orosz Tanszék helyzetéről szóló elaborátumot, úgy látja, hogy akik összeállították, rendkívül gondosan vizsgálták a tanszék helyzetét, sokminden kérdésre igyekeztek feleletet adni vagy legalább rámutatni a problémákra. Néhány részletet szeretne nagyobb összefüggésben megvilágítani és egy-két gyakorlati gondolatot felvetni, A tanszék történetét az anyag elég részletesen előadja Az orosz oktatás egész történetét súlyos hibák terhelik, s ezekből a hibákból adódott a jelenlegi helyzet. Képtelenség azonban ma már valakit ezért felelősségre vonni, a cél most túljutni a jelenlegi bajokon, a hibákat kiküszöbölni. Ami a szervezeti kérdést illeti, Sipos István profesz- szor felszólalásából eléggé világosan kiderült, szét kell-e választani az Orosz Tanszéket külön orosz nyelx vészeti és külön orosz ÍrodalgjhdHirtekmriár tanszékre, a maga részéről sem tartaná helyesnek a szétválasztást A modern nyelvészet és a modern irodalomtudomány egyre inkább kakak#xxx keresi egymás felé az utat, a modern nyelvtudomány egyre inkább kutatja a szöveg jelentőségét, a modern irodalomtudomány pedig egyre inkább keresi a nyelvi eszközök jelentőségét a mondanivaló kifejezésében. Inkább egyengetni kell a két tudományág egymás felé vezető útját. Az Orosz Tanszék vezetésével készült egyetemi disszertációkban és tanszéki tudományos publikációkban eléggé megmutatkozik az a tendencia, hogy az irodalmárok is foglalkozzanak a nyelvvel, a nyelvészek pedig az irodalommal. Péter Mihály Tvar- dovszkijról szóló tanulmányáról nem is tudná a maga részéről eldönteni, hogy nyelvészeti vagy irodalom- tudományi munka. Legjobb lenne, ha olyanvalaki vezetné a tanszéket, aki mindkét diszciplína iránt érdeklődik. Az orosz oktatás érintkezik az általános szlavisztika oktatásával, az általános szlavisztikai katedra pedig nincs betöltve és ez akarva-nemakarva megmutatkozik
