Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)

1970. december 15-16. II. ülés

'fo'i

ségj ilyen tanulmányi átlagra megközelítően sincs példa sehol az országban, úgyhogy a Bölcsészettudományi Kar liberalizmusa már széles körökben ismert.

Szathmári István dékánhelyettes hozzáfűzi a levélhez, hogy az idegen nyelvszakokon, különösen a német és az angol szakon az oktatók szigorúbban lépnek fel már a vizsgákon. Nincs felmérés arról, hogy a Bölcsészettudományi Karon a vizsgaeredmények emelkedő tendenciáját mi okozza az eddigi okokon kívül, talán a idossa* kiscsoportos oktatás eredményei. A jelenlétet a Kar szigorúan veszi és ha az illető megjelenik ezeken a kiscsoportos oktatásokon és a munkában is résztvesz, talán könnyebben kap jobb jegyet, mint korábban.

Felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatók szigorúbbak legyenek, több oldalról vizsgálják meg a a hallgatók tudását évközben is. Az természetes követelmény, hogy xxxxsi szigorítsuk a vizsgákat, jobb felkészültségű, önálló továbbképzésre alkalmasabb hallgatókat bocsássunk ki. Nagyon fontos a hallgatók önálló kutatási képességének, készségének növelése, az egyetemen az anyagnak csak nagyon kis százalékát lehet feldolgozni, de meg lehet adni a kskxxk készséget, hogy a végzett hallgató hogyan fogjon hozzá az önálló munkához. Nemrégiben meglátogatott több francia egyetemet. Tapasztalta, hogy nagyon magukra vannak hagyva a hallgatók, a kiscsoportos oktatás például a fíorbonne-on, ahol á-5.000 hallgató van,

30-as létszámot jelent. A hallgatók a vizsgák előtt két hónappal beülnek a könyvtárakba és a szakkönyveket tanulmányozzák, mert nem jelennek meg tankönyvek. Franciaországban nagyon kemény szürővizsgák vannak, a vizsgázók 60-70 %-& megbukik. Ez nem állhat tehát előttünk cél gyanánt, a cél az, hogy a hallgatók önállóságát minél magasabb szintre emeljük, ennek egyik eszköze ez a dokumentum gyűjtemény is, amelyet a hallgatók kezébe adunk tájékoztatás céljából.