Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1968-1970 (HU ELTEL 8.a.60.)
1968. november 21. I. ülés
fogali» zott ajánlásokkal. Le kell azonban szögeznem azt, bogy a mondottak nyomán súlyos problémákat lát, amelyeket feltétlenül tisztázandónak tekint éppen az eredményes megoldás érdekében. Ezek közül az első a legsúlyosabb, hogy a keretterv nem eléggé általános, mint ahogy Vayer elvtárs erre rámutatott, mert általánosságra törekedvén is olyannyira merevvé válik nyilván alkotóinak szándéka ellenére, hogy Prokrusztes£ ágyba kényszerit intézményeket, amelyek abba nem férnek bele, En elöljáróban fcíKkUícr erre és most szeretném ezt megismételni valamelyest világosabb formában: lehetségesnek zat tartom, hogy az itt bemutatott fogalmazás kielégiti egyes egyetemek és főiskolák, főképpen műszaki egyetemek tényleges mai szükségleteit, de egyáltalán nem fedi a tudományegyetemek tényleges állapotát és fejlesztési szükségleteit. Ha tehát kerettervet adunk, azt adjuk olyan teljesen tág általánosságban, amelybe minden egyetem és főiskola belefér, vagy adjunk más kerettervet a különböző tipusu intézmények számára. Hogy a két ut közül melyik a helyes, melyik a járható, azt döntse el a minisztérium mint erre illetékes felső szerv* Mi a magunk részéről csupán azt kérjük, de nyomatékkai, hogy a tudomány- egyetemek és azokon belül a bölcsésze:;tudományi karok és leg- konkrótabban a mi karunk számára olyan keretterv készüljön, Yamely kialakult gyakorlatunknak, az ebből közvetlenül kifejleszthető további lépéseknek, szükségleteknek megfelel.
