Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1966-1968 (HU ELTEL 8.a.59.)
1968. február 28. I. ülés
28 ellentmondás feloldását» «álkor egyrészt speciális diploma kiadását javásolja, másrészt utal a doktorátusra« Célszerű lenne a javaslat első részét is figyelő«!» venni« Czeglédy Károly kifejti» hogy as orientalisztika szakok egyet érthetnek a referátumai» óét talán est még örömmel is tehetik« Ezeken a szakokon kipróbálták a háromszskos- ságot» de egy évi kísérletezés után kénytelenek voltak abbahagyni« Előkészítés nélkül valóban lehetetlen» hogy valaki a karon háromszakos legyen« Bedig a tapasztalat azt mutatja» hogy kell a három©zakosság, hogy az orientalisztika szakos hallgatók használható tanári diplomával la rendelkezzenek» el tudjanak helyezkedni« Itt az egyetlen megoldás a háromszakosság» különben mint egyszakos tanár használhatatlan» kénytelen kiegészítő képzés során egy harmadik szakot elsajátítani* Helyesli» hogy a tanszéknek módja legyen vizsgáztatni a jelentkezőket és elutasítani a meg nem felelőket» mert ezt osak vlssga alapján lehet megnyugtató módon végrehajtani« Az elabo- rátum szerint a hallgató két tanári szakra jön és a II« évtől veszi fel az orientalisztikát» eddig fordítva volt» ahhoz voltunk szokva» hogy a hallgató orientalista volt és emellé vett fel még egy vagy két tanáron, közt• Ezt a helyzetet továbbra is fenntartaná» igazán nem azért» hogy kivételt képezzenek ez orientalista szakok» de ha meggondoljuk azt» hogy egy hallgató angol szakra jön az egyetemre» megfelelő nyelvi készséggel kell rendelkeznie» viszont he kínaiból» akkor IV« éves korában sem tud könnyen olvasni a sokezer Írásjegy okozta nehézségek miatt« Ha az orientalisztikát mellékágaknak vesz- szUk» akkor értelmét veszti« Sem szabad megengedni» hogy a sinológia harmadik szak legyen« Ha a sinológia szakot engedélyezzük» akkor annak feltétlenül nagyobb óraszámban hallgatandó szaknak kell lennie* Felmerült itt Köte elvtárs részéről
