Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1965. március 25. II. ülés

A kérdőiveken egy meghatározott problémakör jegyében tettük fel a kérdéseket, hiszen sok problémát lehet felvetni ezzel kapósolatban.Éppen ezért a kar munkátorvében számunkra kitűzött feladat keretében maradtunk. A jelentés a hallgatók szóbeli és Írásbeli megnyilatkozásai alapján késztilt, a sok idézőjeles rész a hallgatók által adott Írásos anyagból jellemző sorokat tartalmaz, ezek nem azonosak a Módszertani Bizottság véleményével. Ezeket a jellemző megnyilatkozásokat oktatónevelő munkánkban szeis előtt kell tartani, mert a közhangulatot jelzik. Amikor hivatástudatról beszélünk, ezt le szoktuk szűkíteni a vidéken elvégzendő tanári munka iránti hivatás- tudatra, annak lelkesedésből való vállalására. Egy ilyen anyagban azonban nem mondhatjuk azt, hogy nem lenne helyes hivatástudat, ha valaki az életét a tudományos kutatásnak akarja szentelni, mert ez karunk feladatának elszegényitését jelentené. Bizonyos konkrét javaslatok is vannak az yxsgfe anyagban, amelyeknek elvégzését magunktól kell várnunk. Bizonyos önkritikát jelent. Ugyanakkor látni kell azt is, hogyha a hallgatók hivatástudatában lényeges javulást akarunk elérni, akkor a tanári pálya objektiv feltételeit is meg kell javítani. Kéri az anyag beható megvitatását.

Z á a o r Anna kifejti: körülbelül egy éve nagyon rendszeresen beszélgetéseket folytat a hallgatókkal, akik ugyan úgynevezett kisszakos hallgatók, de a má3ik szakjuk valamely nagy szak. összbenyomása nagyfájából megfelel a Módszertani Bizottság mostani jelentésének. Pontos ez a felmérő munka azért is, mert most k lehet megállapítani, hogy a reform még hol tökéletesíthető. ííem szabad elfelejteni, hogy a mai íttilxa