Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1964. december 17. I. ülés

3T - 33 ­aklcor a folyamatos tanulást is erősítsék. Biztosítani kellene azt is, hogy a levelező és esti hallgatók például vidéken, ahol rosszabb könyvtári feltételek vannak, színvonalas szakdol­gozatot tudjanak készíteni. Olyan témákat kellene nekik kiadni, amelyek az ő rossz körülményeik között is jól feldolgozhatók, vagy éppen olyanokat, amelyeknél körülményeik még jobba^, pél­dául helytörténeti és nyelvjárás kutatási témákat. Óvatosan felveti, hogy a minisztérium a nappali tagozatosokkal kapcso­latban ellene van annak, hogy szakmódszertani jellegű szakdol­gozatot készítsenek, mert általában nem rendelkezőnek az ehhez szükséges gyakorlati ismeretekkel, tapasztalati anyaggal. Vi­szont a vidéki pedagógusnál meglehetnek ezek a tapasztalatok, tehát nagyobb számban lehet ilyen témákat kiadni. A zárthelyi dolgozatoknál is növelni kellene a követelményeket, még a leve­lező tagozaton sem ártana a hallgatók Írásbeli kifejező készsé­gét ellenőrizni és fejleszteni. A harmadik tényező, amely a színvonalat emelheti, az oktatási módszerek korszerűsítése, például a gyks gyakorlati jellegű fog­lalkozások metodikájának kidolgozása, a modern technikai esz­közök bevezetése az oktatásban, mint a televízió. Meg kellene vizsgálni, hogyan lehetne a televíziót a mi céljainkra felhasz­nálni. A minisztérium kötött egy megállapodást a Magyar Tele­vízióval, amelyben megígérték, hogy 1965-ben időnkint adnak már műsort a levelező hallgatók számára és számukra tanulságos filmeket is vetítenek. 1966-tól kezdve rá kellene térni a rend­szeres adásra olyan formában, mint ez az iskolateleviziónál történik. Ez eléggé költséges lesz, mert az iskolatelevizió délelőtt van, a levelező hallgatók viszont csak este nézhetik és hallgathatják meg az ilyen előadásokat. Hétfőn és pénteken

Next

/
Thumbnails
Contents