Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)
1964. december 17. I. ülés
a tananyagunk, tehát az első két évben van a történelmi rész v. irodalomból és nyelvészetből is, és éppen ez az az anyag, amelyet ők a pedagógiai főiskolán nem tanultak. A későbbi évfolyamokon már tudnánk kedvezményt adni, de akkor ezt itt a rendeletben meg kell mondani, egyébként csak egy csomó fellebbezés lesz belőle. Ugyanígy nem konkrét a tervezet, amikor azt javasolja, hogy amelyik tanszéken esti vagy levelező tagozat van, oda a minisztérium adjon egy oktatót. Az Orosz Tanszéken bizony egy oktató nem sokat jelent, mert például a 127-es rendelet alapján történő pedagógus továbbképzés most már bifurkálódik. Kénytelen a minisztérium szemére vetni, hogy amikor ezeket a képzéseket elindította, sohasem tervezte meg párhuzamosan az oktatói ellátást, egy kissé az egészet a tanszékek nyakába xarf varrta, ezért^em tudtak a módszertani és egyéb kérdésekkel sem foglalkozni. Párhuzamosan kell dolgozni, ha elrendelnek valamit, azzal együtth biztosítani kella a személyi és tárgyi feltételeket is. Sándor Pál nem tartja reálisának a minisztérium tervezetét és Szakács elvtárs előterjesztését. Irreális óhajtás a tanulmányi szabadságidőt 30 napra felemelni, Pesten egy szállodát épiteni a levelező hallgatók számára, uj oktatói státuszokat biztosítani, hiszen még a meglévő üres státuszhelyeket / sem lehet majd betölteni legalábbis egy-két éven belül. Mindezek a kombinációk tehát elesnek, amikor arról van szó, hogy a levelező és esti tagozatosok nivóját emeljük. Úgy véli azon* ban, hogy vannak kiaknázatlan tartalékok, amelyeket mozgósítani lehetne. Nem hitte el azokat a kósza hireket a soproni tagozatról, amelyeket most Sipos professzor hivatalosan megerősített, hogy 8-9 hallgatóhoz 8-9 tanár utazgat ide-oda és állítólag az \- 25 -
