Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)
1966. március 4. III. ülés
toi gyalni egyetemi tanári cimrael való kitüntetését, Trenosényi-Waldapfel Imre szive sen emelne szót szót Wessetzky BxXnia Vilmos mellett, mert tuuományos fel- készültsége megüti az egyetemi tanár mértéket, az egyiptológiában nemzetközileg elismert munkássága van, de különösen annak nyelvészetileg, művelődés- és vallástörténetileg is fontos ágában, a koptológlában egyenesen nemzetközi tekintély. Akadémiai doktori disszertációja, igaz, tudományos munkásságában a leggyengébb müvek közé tartozik, de a doktori fokozatot megkapta. Ha megkapná az egyetemi tanári elmet, bekapcsolódhatna egy speciálkollégium erejéig az oktató munkába, ami komoly kiegészítését jelentené orientalisztikai képzésünknek, nem szólva arról, hogy a koptológia művelésének van bizonyos politikai Jelentősége is. Nem szavaz tehát olyan könnyen amellett, hogy Wessetzky Vilmos ne kapja meg az egyetemi tanári elmet. Talán docensnek lehetne javasolni azzal, hogy egy-két év múlva lehet professzor. Érdemes emberről van szó, akit nemzetközileg elismernek. Ligeti Lajos kifejti, hogy a Tudományos Bizottság is elismeri mindazt, amit Trenosényi-Waldapfel Imre és Dobrovits Aladár professzorok elmondtak, de figyelembe vette a doktorátusa körül lezajlott nem örvendetes kisérő jelenségeket. Ha ennek ellenére a szakemberek úgy Ítélik meg, hogy alklmas a professzori oimre, akkor ez előtt természetesen bármelyik tudományos bizottság n meghajlik. A Tudományos Bizottság azonban úgy érezte, hogy a tavalyi eaemé^jrek után jó lenne a javaslatot egy-két évig pihentetni, egy-két év múlva a mi helyünkben akárki egyet fog érteni a szakemberekkel. Bizonyos pedagógiai okokból- 33 -
