Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1966. március 4. III. ülés

2-5"&

i"tél, A kari tanács tagjait a közérdek vezeti. Ha a végén nem sikerült meggyőzni kollégáinkat és kisebbségben maradunk, akkor ezt tudomásul vesszük. Addig azonban, mig a dékán elvtárs nem tesz olyan kijelentést, hogy a vita után kíván szavaztatni, egyáltalán nem szól hozzá,

Sinkovios István dékán megteszi a kívánt kijelentést, itt nem presztízskérdésről van szó, hanem arról, hogy próbáljunk segíteni a jelenlegi helyzeten. Kéri, hogy akik a javaslat ellen szavaztak, mondják el álláspontjukat.

Trencsényi-Waldapfel Imre utal arra, hogy Harmattá János professzor már leszögezte: szemináriumi helyisége nemcsak oktató helyiség, hanem munkahelyisége az egész intézeti kollektívának, diákoknak éppen úgy, mint kollégáknak. A szemináriumi helyiségekben van egy sor intézetben a kézikönyvtár, sőt egyéb tanszerek is. Nemcsak felelősségről van szó, hogy nem tudunk felelősséget vállalni a tárgyakért, ha oda bárki bemehet, hanem a helyiség elveszti szemináriumi jellegét. A világ nagyon sok egyetemén járt, de olyan filológiai intézetet még nem látott, ahol az intézet tanári szobákból állana és nem elsősorban a tanári szobák mellett lévő szemináriumi helyiségekből. Hamarabb mondana le a saját tanári szobájáról, mint arról, hogy maga is leüljön egy szemináriumi asztalhoz a hallgatóival együtt, tanszékének szemináriumi helyiségeit eddig is megbeszélt időpontokban elkérték tőle és ez ellen soha nem emelt kifogást, tudomásul vették, hogy a hétnák van 2-3 órája, amikor felfüggesztik a munkát, de intézeti munka szemináriumi helyiség nélkül nincs, nemosak az intézet kellékei nem tárolhatók, de intézeti kollektíva sem jöhet létre, a tanárok és a diákok együttese, szemináriumi hsy helyiségek nélkül le kell mondani a nevelő és ok- 26 -