Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1966. március 4. III. ülés

- 22 ­légiumaink férőhelyeinek kiszélesítése tekintetében, A közokta­tásügynek az egyetem érdekében ezt meg kell oldania. Tanszékének nincs kabinetje, de szükség van rá, ha a javaslatot meg is sza­vazzák azok, akik kabinettel rendelkeznek, a maga részéről akkor sem tadja elfogadni. K ö t e Sándor dékánhelyettes természetesnek tartja, hogy voltak, akik méltányolták és voltak, akik nem méltányolták a javaslatot, zzal feltétlenül egyet lehet érteni, hogy hangsú­lyozzuk, a jelenlegi helyzet méltatlan ehhez az egyetemhez, ehhez a karhoz, ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. Ezen azon­ban az egyetem vezetősége most is fáradozik, ez köztudomású tény, ha csak nem helyezkedünk arra az álláspontra, hogy amit én nem tudok, az nem létezik. Bocsánatot kér az erős hangért, de nem tartja ehhez a helyhez méltónak azt a hangvételt, amely a felszó­lalásokban megnyilatkozott. Zádor & Anna professzor valami ideg- feszültséget emlegetett. Ha a pedagógiai vagy a lélektani tanszék lenne abban a helyzetben, mint a művészettörténeti tanszék, akkor könnyen osztozni lehetne álláspontjában. A javaslatban olyan dol­gok szerepelnek, mint például az, hogy a Politikai Gazdaságtan! Tanszék által nem használt két szobát adjuk át a Lélektani Tan£- széknek. A Pedagógiai Tanszéken hárman—négyen vannak egy szobá­ban. Egy bizottságról, amelynek tagjai egyetemi tanárok, nehéz azt állítani, hogy bizonyos idegfeszültség lecsapódásaként jött létre a javaslata. A szavaknak konkrét értelmük van. Király István mh néhány szóban összefoglalja, hogyan jött létre a javaslat. Nem idegzárlat eredményeképpen, hanem a

Next

/
Thumbnails
Contents