Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)
1966. március 4. III. ülés
Vit- 19 K á d 1 Antal dékánhelyettes figyeleméi kisérte a felmérő munkát. Hangsúlyossá, hogy azért foglalkozunk ezzel a «javaslattal, mert a helyzet rákényszeríti a kari vezetést. Elhangzottak itt olyan megjegyzések Király professzorra, amelyeket Mádl Antal dékánhelyettes a maga nevében visszautasítana, de jobb lenne, t ha a kari tanács együttesen utasítaná vissza. Ezek raélta(Lan megjegyzések egy il en testülethez, sérti az illető professzort, aki vállalta ezt a nehéz feladatot. Egyet lehet érteni valamennyi r felszólalKral abban, hogy itt egy kényszerhelyzetről van szó. Mindenki megérti, ha egy tanszékvezető a saját tanszékének létérdekét védi, fie tekintetbe kell venni azt is, hogy nem a dékáni vezetés és a kari tanács áll egymással szemben, hanem az ügy közös és valahogy közösen kell megoldást kakái találni, mégpedig nem úgy, hogy mindenfajta javaslatot egy határozott nemmel visszautasítunk, Ennek a felmérő munkának lehet számos hibája, de ha ez így van, akkor magunk próbáljunk valami pozitív lépést tenni az ügy érdekében. Hogy miért kellett ilyen megoldásokkal kísérletezni a házon belül, erre itt illetékesebb személyek tudnának nyilatkozni, Ortutay professzor mint rektorhelyettes hosszú harcot folytatott azért, hogy a kiállítási termet megkapjuk és abbéi könyvtárhelylséget alakithassunk ki. Nem rajta múlott, hogy nem sikerült ennél több is. Tavaly Kállai elvtárs járt itt és nézte meg a kar helyzetét, az egyetem és a Művelődésügyi M Misztérium részéről történtek erőfeszítések, A kari vezetéss sem azzal akarja letudni az egész kérdést, hogy ezt a javaslatot ide terjesztette. Ez a bátortalan javaslat tehát olyan kényszerhelyzetből adódott, hogy például a 127-esskxs II. évesek oktatását csak egy hónapos késéssel sikerült egyáltalán elindítani. Amikor a kari tanács tagjai a saját helyiségeiket védik, ebben teljesen igazuk van, de a kari tanácsnak felelősséget kell vállalnia a minisztérium
