Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1964. december 17. I. ülés

Kovács Máté szintén azon a véleményen van, amelyet Elekes professzor kifejezésre juttatott, hogy a probléma rendkivül lényeges. Az anyag igen jó, de van egy pontja, amellyel vitába próbál szállni* A célkitűzés alapos megfontoltságra vall. Egyetért azzal, hogy a szemináriumok számát növelni kell, a vizsga időszakot a nappalival összhangba kell hozni. Könyvtár^szakon lehetetlen, hogy a levelező oktatásnál alig van követelmény a nyelvtudást illetően. Az, hogy a levelező és esti oktatásban, harmadik szakot nem engedélyeznek, nagyon indokolt, hiszen a hallgatók kettővel isa alig tudnak megbirkózni. A nappali tagozaton is rossz tapasztalatok vannak á harmadik szakkal. A harmadik szakot végezzék a hallgatók kiegészítőkként, ezen a módon teljes értékű képzést nyújthatunk. Nagyon egyetértene azzal, ha az esti és a levelező oktatás feltételeit közelebb lehetne hozni egyh- máshoz, hiszen az esti tagozat a nappalihoz képest 50 %-os foglalkoztatottságot jelent, a levelező pedig csak 25 $-ost. A minisztérium tervezete lényegesen előbbre vinné a levelező és esti oktatás kérdéseinek megoldását, a követelményeket megszigorítaná. A viták során általában a tanárszakokról esik szó, pedig vannak nem tanárszakok is. A problémák feltétlenül érvényesek a nem tanárszakosokra is: rendkivül fontos a könyvtár szakon a foglalkozási idő felemelése és a nyelvtudás! követelmény emelése, utóbbi például a népművelőknél nem szüksgéges. Külön meg

V

kellene tárgyalni tehát a nem tanárszakos hallgatók képzését. Eelmerült az a gondolat, hogy a Bölcsészettudományi Kar vizsgálja meg a könyvtár és a népművelés szak helyzetét, mi történjék velük. Nézete szerint ezt inkább a tantervi tárgyalásoknál kellett volna megtenni. Nagyon helyes azonban a problémákat pro és kontra megvizsgálni, hogy világos