Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1963. április 25.

A napirend 3. pontja a magyar irodalomtörténeti tanszékek munkájáról szóló jelentés.

Bóka László megállapítja, hogy a tanács tagjai között kiosztott jelentéshez nem sok hozzáfűznivalója van. Hosszú idők óta az első alkalom, hogy a kar megvizsgálta a magyar irodalom- történeti tanszékek munkáját. Hasznos volt, hogy a tanszék- vezetők és a tanszékek komolyan vették a vizsgálatot és rámutattak a problémákra a magyar irodalomtörténet oktatása terén.

Á jelentés az egyetemi tanács számára készült, de a tanácsnak az volt a kívánsága, hogy előzőleg a Bölcsészettudományi Kar Tanácsa is szóljon hozzá. Kéri, hogy a kívülállók elfogulatlan szemével vizsgálják meg a problémákat a Tanács tagjai és hivják fel azokra a figyelmet. A jelentés elsősorban nem azt élezi ki, hogy milyen objektiv nehézségek vannak, hiszen ezek nagyobbrészt országos és általános egyetemi problémák. Itt a saját munkánk értékelése volt a cél. Kitűnt a vizsgálat során, hogy az egyes tanszékek munkája önmagában lényegesen jobb, mint a négy tanszéké együttvéve, nem sikerült a tanszékcsoporti munkába eleven, alkotó szellemet lehelni, egységes nevelői munkát teremteni. Ehhez kéri a kritika segitségét. Nem jó az együttműködés a marxizmus-leninizmust és a történettudományt, de az idegennyelvi filológiát oktató tanszékekkel sem, sőt a fennálló helyzetet csak túlzással lehet együttműködésnek nevezni. Amint hibák vannak atekintetben is, hogy nincs meg a kari nevelői egység sem.

T á 1 a s i Astván dékán javaslatokat kér abban a tekin-