Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1964. április 9.

-lOnem végleges, hanem még a tanszékek elé kerül, de jobb lettével

volna fordítva kezdeni, az anyag így mélyebb, sokrétűbb lett volna# (Tóth Gábnr elvtárs azt mondta, hogy az anyagból sokrainden hiányzik, Tolnai profosszor nézete szerint

azonban a hiány ott van, hogy az anyag nem elég mélyen analizál, nem nyujtaja az egész ifjúság képét# Péld ul az

c

első bekezdés elej&n mindjárt azt mondja, hogy hall ^ték

politikai fs^kidé fejlődése és 'llátffogl dán.' általában po—

* it Ívnak tekinthető, elfogadják és többségükben támogatják a párt ás a kormáig' politikáját, 15z a régi fogalmazási raéd, ehelyett most az a helyzet, ftögy a mi hallgatóság áltoXá- hen nem is tud már másképp gondolkozni, mint a szocializmus bázisán, még akkor is, ha bizonyos kérdések felett vitatkozik, ha súlyos problémái vannak is, Kz anyag ezeket, a problémákat úgy teltinti, mintha nem állanán ált szocialista bázison# Nem szabad elfeledkezni arról, hogy az ifjúság soraiban mindig vannak különcök, fiatal bravúr onkodók, zse—

. nislcedév, ezt azonban nőm lehet iliíJánositoni* Kérdésként vetem fel, mit jelent az anyagban az, hogy a hallgatók jelentés része csak nagy világpolitikai események idején politizál# A szemináriumokban tapasztalja, hogy as ifjúság igenis politizál# Terméssetess, hogy a nagy világpolitikai kérdések megmozgatják az ifjúság nagy többségét, de nem áll az, hogy csak ilyen alkalmakkor politizálnának#

Visszatér arra a kérdésre, hogy ha a hallgatók jelentés többsége nera rendelkezik marxista világnézettel, ez azt jelentené, hogy az egyetem neveié munkája meghiúsult

és le kellene vonnunk a konzekvenciákat, nyugdi j^kcllene mennünk# Ez az on bem nincs így, ezek a gyermekek az áltáléi— nos iskolát él kezdve tanulják a marxizmust és ha z var fel is támad bennük, mert valamit elolvastak, a lényeg